Chenonceau

Francia reneszánsz a képzőművészetekben (16. század)

  • Jan 1, 1494

    Saint Étienne du Mont templom

    Saint Étienne du Mont templom
    A Panthéon szomszédja a Saint Étienne du Mont templom. Homlokzatán és belsejében harmonikusan keveredik a gótika és a reneszánsz. Itt van eltemetve Pascal és Racine. Itt van Szent Genovéva- Párizs védőszentje- sírja is. Szent Genovéva az V. században élt. Sírja a hagyomány szerint abban a templomban nyugodott, amelynek a helyén ma a Panthéon áll. Innen átkerült a Saint Étenne du Mont templomba. 1793-ban tűzvészben lepusztult. Most a XIX. század végén készült sírhelyhez zarándokolnak a párizsiak.
  • Period: Mar 1, 1500 to

    Építészet stílusjegyei

    -arányosság, szimmetria
    -erős vízszintes tagoltság - árkádok, ablaksorok, oszlopok
    -antik építészeti elemek alkalmazása - timpanon, oszloprend, lépcsősor, átriumos belső udvar (görög) és kupola (római)
    -legkedveltebb díszítmények: akantuszlevelek, gyöngysorok, gyümölcs és virágfüzérek, puttók
    -az épület belekomponálása a tájba forrás: http://www.verslista.hu/muveszetek/3stilus/04renesans/4epitesz.htm, 2012. 03. 10.
  • Period: Mar 1, 1500 to

    Francia reneszánsz (16. század)

    A Francia reneszánsz kezdetét általában a franciák 1494-es itáliai hadjáratához kötik, durván számítva VIII. Károly (1483-1498) és IV. Henrik (1589-1610) uralkodása közötti időszakot teszi ki. Általános vélekedés szerint tetőpontját I. Ferenc (1515-1547) és fia, II. Henrik (1547-1559) uralkodása alatt érte el.
    Az itáliai hadjárat és a burgundi udvar közelsége (flamand kapcsolatokkal) a franciák számára elérhetővé tette mind az itáliai, mind az északi reneszánsz alkotó szellemének vívmányait.
  • Period: Mar 1, 1500 to

    Reneszánsz művészete

    Jellemzők
    -a renaissance francia szó, újjászületést jelent
    -a 13–14. század fordulóján Itáliában indult meg
    -a reneszánsszal összefonódó szellemi áramlat, a humanizmus
    -foglalkoztak a festészeten és a szobrászaton kívül anatómiával, kémiával s a természetkutatás különféle más területeivel (polihisztorok- Leonardo da Vinci)
    -a valóság hiteles bemutatására törekednek
    -kidolgozzák a térbeli kapcsolatok rögzítésének pontos módszerét (perspektíva)
  • Jan 1, 1512

    Chenonceau-i kastély

    Chenonceau-i kastély
    VideoChenonceau-t a hölgyek kastélyának is nevezik, hiszen hat híres nő hatott történetére és építészetére. II. Henriktől Diane de Poitiers királyi kegyencnő kapta meg a kastélyt, aki a folyó fölötti hidat építette és csodás kertet. A király felesége Medici Katalin ennek nem örült és mikor Henrik meghalt száműzte Diane-t a kastélyból és egy új kertet alakított ki Diane kertjével szemben. A híd fölé pedig kétszintes épületet építettetett. A kastélyt ezután is hölgyek lakták, alakították.(franceguide)
  • Jan 1, 1515

    Jean Clouet: I. Ferenc portréja

    Jean Clouet: I. Ferenc portréja
    Jean Clouet a legjelentősebb portré-festő, először Tours-ban, majd Párizsban működik. 130 darab tárgyilagos arcképrajzát a Chantillyi Múzeum őrzi. Ennek alapján tulajdonítanak neki minden bizonnyal jogosan néhány kis olajképet, köztük I. Ferencnek és Ferenc trónörökösnek portréját. Az előbbinek fehér és arany-fekete hímzésű brokátba öltözött és vörös damaszt háttér előtt álló félalakja bizonyára egyike az életvidám gavallérkirály hű arcképeinek.
    forrás: http://www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb
  • Jan 1, 1528

    Fontainebleau-i kastély

    Fontainebleau-i kastély
    A lenyűgöző, reneszánsz Fontainebleau-i kastélyt VII. Lajos alapította, és I. Ferenc építette, II., és IV. Henrik kibővítette, Napóleon, és Lajos Fülöp pedig restaurálta. Napóleon egyik kedvenc helyének számított, sok időt töltött itt. Itt született IV. Fülöp, III. Henrik, és XII. Lajos, IV. Fülöp itt is halt meg. A kastély 1981 óta a Világörökség része. Ma egy amerikai művészeti iskola működik benne. http://utazas-nyaralas.info/parizs/latnivalok-kornyek.html
  • Jan 1, 1546

    Lescot szárny: Louvre

    Lescot szárny: Louvre
    A Louvre újjáépített kastélya tiszta horizontális tagolásával az itáliai reneszánsz példáját követi. Nagy tömegével, még inkább megjelenésének nemességével nyûgöz le. A Cour Carre nyugati homlokzata Pierre Lescot építész és Jean Goujon szobrász alkotása. forrás: http://www.berze-agy.sulinet.hu/stilus/manierizmus/louvre.htm, 2012. 03. 02.
  • Jan 1, 1549

    Jean Goujon: Diana és a szarvas

    Jean Goujon: Diana és a szarvas
    Francia szobrász és építész. Az olasz manierizmusból, majd az antikvitásból merített formákat hangsúlyosan, ugyanakkor könnyedén alkalmazza, melyek harmonikusan illeszkednek a díszítendõ épületstruktúrákba.
    Legismertebb alkotása a Diana és a szarvas. A nõalakot általában Diane de Poitiers, II. Henrik kedvese portréjának tekintik.
  • Period: to

    Forrás