260px coa transylvania country history shaded.svg

Erdélyi fejedelemség

  • Nov 11, 1526

    Szapolyai János

    Szapolyai János
    1510-től erdélyi vajda de nem volt erdélyi fejedelem.
  • Aug 31, 1540

    Izabella

    Izabella
    Szapolyai János özvegye. Férje halála után I. Szulejmán szultán a keleti országrész és Erdély kormányzásával bízza meg kiskorú fia nevében. Izabella nem volt erdélyi fejedelem.
  • Jan 26, 1542

    Fráter György

    Fráter György
    Izabella királyné helytartója, valójában ő vezeti az országrészt, de nem volt fejedelem.
  • Jul 26, 1551

    I. Ferdinánd

    I. Ferdinánd
    Magyar király, 1551-től Erdély is az uralma alá tartozik. 1553 és 1556 között Dobó Istvánt nevezte ki az erdélyi vajdaságra. 1556-ban az erdélyi országgyűlés visszatér a Szapolyai-család hűségére.
  • Sep 15, 1559

    II. (Szapolyai) János Zsigmond

    II. (Szapolyai) János Zsigmond
    Szapolyai János fia, 1540-ben született. Még ezen év szeptember 13-án megválasztották magyar királynak, de koronázására nem került sor. Az első erdélyi fejedelem.
  • Dec 24, 1570

    speyeri szerződés

    Az 1570-ben Miksa magyar király és János Zsigmond között megkötött, ún. speyeri szerződés kimondja, hogy a fennálló határokat véglegesnek tekintik és hogy János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az „Erdély és Magyarország hozzákapcsolt Részeinek fejedelme” címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk Erdélyi Fejedelemségről.
  • May 26, 1571

    Báthory István

    Báthory István
    1571-től még csak vajda, a fejedelmi címet 1576-tól viseli, amikortól kezdve lengyel király is.
  • Báthory Zsigmond

    Báthory Zsigmond
    Báthory Kristóf fia, az egyik legvitatottabb erdélyi fejedelem. 1595-ben vette feleségül a Habsburg Mária Krisztiernát. Uralkodásának idejére esik az ún. 15 éves háború. 1613-ban, egy csehországi kisvárosban halt meg.
  • Bocskai István

    Bocskai István
    A tizenöt éves háborút és az általa vezetett felkelést sikeresen zárta le, s 1605-ben még Magyarország fejedelmének is megválasztották, erről azonban utóbb lemondott.
  • Bethlen Gábor

    Bethlen Gábor
    A „nagy fejedelem”. 1620-ban megválasztották magyar királynak is, de nem koronáztatta meg magát.
  • I. Rákóczi György

    I. Rákóczi György
  • II. Rákóczi György

    II. Rákóczi György
  • I. Apafi Mihály

    I. Apafi Mihály
    A leghosszabb ideig uralkodó fejedelem, halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka.
  • Thököly Imre

    Thököly Imre
    A bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (1682–1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották.
  • Bethlen Miklós

    Bethlen Miklós
    Ő éri el okos diplomáciával Bécsben a "Diploma Leopoldinum" (1690) megfogalmazását. Ez a Habsburg-birodalmon belül az adott körülmények közt a viszonylag legnagyobb szabadságot biztosítja Erdélynek. Így a Habsburg uralkodók veszik fel az erdélyi fejedelmi címet, és Erdélyt továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval. Bethlent Erdély kancellárjává nevezték ki.
  • II. Rákóczi Ferenc

    II. Rákóczi Ferenc
    Az 1703 és 1711 közötti szabadságharc vezére. 1704. július 8-án Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják. 1711. november 14-én az erdélyi országgyűlés Habsburg-hűségre tér.