-
I. Károly uralkodása
I. Erzsébetet a kivégeztetett Stuart Mária fia
- I. (Stuart) Jakab (1603–1625), majd
- I. (Stuart) Károly (1625–1649) követte a trónon
- kísérlet a parlament mellőzésére - DE!!!!
- ez ellentétes a rendi hagyományokkal -
I. Károly uralkodása
Az uralkodó és a rendek viszonya
- rendszeres pénzhiány + rendi intézmények mellőzése
- a király nem tudott adót kivetni a parlament beleegyezése nélkül - monopóliumok árusítása
- elfeledett királyi haszonvételek felújítása
- rendeleti kormányzás
- a parlament mellőzése
- a puritánok térnyerése - szemben állnak az uralkodóval -
I. Károly uralkodása
A kálvinizmus térnyerése- puritánok (= „tiszták”): anglikán eh megtisztítása a megmaradt katolikus vonásoktól – a hierarchia, püspökök eltörlése
- presbiteriánusok (mérsékeltek): a világiak (presbiterek) nagyobb szerepe
- independensek (radikálisok): független egyházközösségek
- elterjedt, hogy az uralkodó vissza akarja állítani a katolikus vallást - Köv.: újabb ellenérzések
„Ardens sed Virens” - „Égő, de virágzó” -
A parlament összehívása és a „Petiton of Rights”
Az elégedetlenség miatt Károly összehívta a parlamentet
A skótok elleni háborúhoz akart pénzt – EHELYETT:
Jogok kérvénye
=> adót csak az országgyűlés beleegyezésével vessenek ki
=> nemesembert törvényes eljárás nélkül ne vessenek börtönbe
=> a rögtönítélő bíróságokat szüntessék meg
=> tilos rendkívüli bíróságokat felállítani
=> az erőszakos kvártélyozás tiltása
=> Magna Charta (1215)
és a régi jogok megerősítése
- a király elfogadta, de pénzt nem kapott
- 1640-ig nem hívta össze -
I. Károly uralkodása: a rövid parlament
Az uralkodó és a rendek viszonya
- I. Károly a parlament nélkül kormányzott
- a kálvinista skót alattvalói fellázadtak ellene
- szárazföldi seregre + pénzre volt szüksége
=> össze kellett hívnia a parlamentet (1640)
- a képviselők a sérelmeiket sorolták
- Károly feloszlatta („rövid parlament”) Kép: a skót presbiteriánusok fellázadtak az 1637-es új imakönyv ellen -
I. Károly uralkodása: a hosszú parlament
- 1640 őszén újra kénytelen összehívni (1640-1653-ig ülésezett) - ezért: hosszú parlament
- kimondták, hogy a király nem oszlathatja fel a parlamentet
- a király ezt aláírta követelések:
=> a monopóliumok eltörlése
=> a presbiteriánus egyház szabadsága
és: leszámoltak az önkényeskedés vezetőivel Kép: Thomas Wentworth kancellár kivégzése. Laud canterburyi érseket szintén kivégezték -
Az angol polgári forradalom kezdete: a polgárháború
Károly erőszakkal lépett fel a parlament ellen
- letartóztatások
- London népe a parlament mellé állt
- Károly vidékre utazott (menekült) sereget gyűjteni
- a „gavallérok”: főként a nagybirtokosok támogatták
- Kitört a polgárháború, 1642 -
A polgárháború
Kezdetben a király győzelmeket aratott (Edge Hill, 1642)
a presbiteriánusok háttérbe szorultak
- az independensek teret nyertek
- vezetőjük, Oliver Cromwell önkéntes haderőt szervezett - „vasbordájúak” („New Model Army”)
- Marston Moor, 1643 győz
- Naseby, 1645 győz -
A polgárháború
Oliver Cromwell -
A polgárháború
Egy "vasbordájú szent" (Cromwell's Ironside") -
Az angol polgári forradalom
Cromwell
- legyőzte a királyt
- kiszorította a presbiteriánusokat a hatalomból („csonka parlament”, 1648)
- A skótok végül harcba szálltak Károlyért: Preston, 1648: vereséget szenvedtek
- Cromwell megszavaztatta a király kivégzését (1649)
- Anglia köztársaság lett -
A király kivégzése
„Egy megvesztegethető királyságból egy megvesztegethetetlenbe megyek, ahol semmi sem zavarhat már meg” – hangzottak I. Károly angol király vesztőhelyen elmondott utolsó szavai. Az uralkodót rövid bírósági tárgyalás után 1649. január 30-án végezték ki a londoni Whitehallon. Ezzel Károly lett az első olyan európai uralkodó, aki felett saját törvényhozó szerve mondott ítéletet. Kép: I. Károly a kivégzés felé vezető úton