-
Period: to
Megjelenik az orientalisztika tudományágként
-
Jeremy Bentham megalkotja a "nemzetközi" szót
-
Megszületik Leopold Ranke
Az ő nevéhez köthető egy történelemtudományi forradalom: szerinte a történelmet dokumentumok alapján kell vizsgálni -
Period: to
A filozófiából kettéválnak a bölcsész- és a természettudományok
-
Period: to
A történelemtudomány intézményesül, mint bölcsészettudomány
-
Innentől állam alatti és feletti szereplők jelennek meg a nemzetközi színtéren, ezáltal kialakul a világpolitika
-
Eddig zajlik a klasszikus diplomácia időszaka, amelynek a szereplői az államok
-
Igény jelentkezik a nemzetközi politikai viszonyokról való tudásra
Meg akarják tudni, hogy miért van háború és miért van béke? -
Aberyswythben (Wales) Woodrow Wilsonról elnevezett egyetemi tanszék jön létre a „miért lesznek háborúk?” kérdés megválaszolására
-
Ezután a nemzetközi politikai viszonyok tudományterületén angolszász dominancia van jelen
-
Period: to
1. nagy vita - ontológiai vita
"Mit kutassunk?" a fő kérdés; liberalizmus - Miért van háború? Hogyan kerülhető el? -> új nézőpontra volt szükség, mert megtörtént a második világháború -> realizmus - Mi a háború motivációja? -
Period: to
Megjelennek a nemzetközi szervezetek, mint állam feletti egységek a nemzetközi politikai viszonyok szereplőiként
-
Period: to
2. nagy vita - episztemológiai vita
"Hogyan kutassunk?" a fő kérdés; behaviorizmus - természettudományi módszerek, pozitivizmus <-> tradicionalizmus - tudományos módszereket alkalmaznak (dokumentum elemzés, stb.) -
A második világháború jelentős változást hoz, változik az igény a világ megismerésével kapcsolatban
-
A kutatók újraszervezik magukat Hans Morgenthau vezetésével: „második születés”, új kérdés a „mi a háború motivációja?”
-
Period: to
A nemzetközi politikai viszonyok szereplői a társadalmi szereplőkkel bővülnek (gazdasági szereplők, civil társadalom), mint állam alatti egységek
-
Period: to
3. nagy vita - ontológiai vita
Neo-liberalizmus <-> Neo-realizmus; "melléktermék": Neo-marxizmus -
Kenneth Waltz megfogalmazza a „nagy törés”-t
Szerinte a politikai viszonyok kétfélék lehetnek: hierarchia és anarchia -
Period: to
4. nagy vita - episztemológiai vita
Racionális (pozitivista) irányzatok <-> konstruktivizmus - nagy előretörés; később ez a vita ontológiaivá válik -
Period: to
A nemzetközi politikai viszonyok szereplője lesz az egyén is, szintén állam alatti egységként
