-
A vesztfáliai rendszer, a nyugati típusú államok létrejötte
Az 1648-as vesztféliai békék megkötésével létrejöttek a mai értelemben vett államok. A (nemzet)állam megszületése azt az igényt hozta magával, hogy
szükség volt egy szóra, mellyel megnevezhetjük az államok egymással kialakított viszonyát, egymással
folytatott tevékenységeiket, azaz a nemzetek közötti kapcsolatrendszert. Erre az igényre válaszolva
született meg később Jeremy Bentham által a "nemzetközi" fogalom. -
A nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének megszületése
1919-ben a nemzetközi politikai viszonyok önálló tudományterületté vált és ebben az évben
intézményesült is. -
Period: to
A nemzetközi szervezetek megszületése
Az 1920-30-as években megszülettek az első
nemzetközi szervezetek, melyek államok feletti szereplőként jelentek meg a nemzetközi politikai
viszonyok területén/színterén. Létrejöttük megváltoztatja az addigi felfogást nemzetközi politikai viszonyok terén. -
A nemzetközi politikai viszonyok "második születése"
A második világháború után újraszervezték a nemzetközi politikai viszonyok
tudományterületét, új célokat fogalmaztak meg, elkötelezték magukat az egzaktabb tudományok
mellett. A korszakhatárt Hans Morgenthau és könyve "Politics amongs nations" hozza el. -
Period: to
Társadalmi szereplők meglenése a nemzetközi politikai viszonyok színterén
Az 1970-es években a nemzetközi poltikai viszonyok aktoraivá/ szereplőivé váltak a
gazdasági szereplők, illetve a civil társadalom. Nem állam alatti (NGO) szereplőkről beszélünk, amik tovább szélesítik a nemzetközi politikai viszonyokról alkotott felfogást. -
Kenneth Waltz "nagy törés" elmélete
Kenneth Waltz a "Theory of International Politics" című könyvében megfogalmazta a "nagy
törés" elméletet, mely kimondja, hogy a két rendezőelv alpján lehetséges megkülönböztetni
a belpolitikát a nemzetközi politikától. -
Period: to
Az egyén a nemzetközi politikai viszonyok szereplőjévé válik
Az 1990-es években a nemzetközi politikai viszonyok színterén megjelent az egyén. Az egyén, mint fogalom a nemzetközi jog alanyává vált, ezzel egyúttal önálló szereplővé válhatott a
nemzetközi politikai viszonyokban, többé már nem az állam képviseletében lépett fel.
