-
Period: Feb 15, 1564 to
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. -
Period: Dec 27, 1571 to
Johannes Kepler
Johannes Kepler német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyeket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Született: 1571. december 27., Weil der Stadt
Meghalt: 1630. november 15., Regensburg, Németország -
Galilei távcső
Galilei megvizsgálta a Hold felszínét: hegységeket és krátereket figyelt meg rajta. Sőt, feltette magában a kérdést: milyen magsak azok a hegyek? És elég pontosan meg is mérte.
https://www.youtube.com/watch?v=Dv7oeDBscxo -
Period: to
Sir Isaac Newton
Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa. -
Newton fehét fény
A fehér fény összetevőire való felbontása
https://www.youtube.com/watch?v=r5o2xNlO3Ao -
Period: to
André-Marie Ampère
André-Marie Ampère (Lyon, 1775. január 20. – Marseille, 1836. június 10.) francia fizikus, kémikus, matematikus. Nevét őrzi az áramerősség SI-mértékegysége, az amper. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán. -
Period: to
Jedlik Ányos
Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása[2] és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthe -
Period: to
Boltzmann
Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja. Eredményei közül a legjelentősebbek a statisztikus mechanika megalapozása,[5] a termodinamika második főtételének mikroszkopikus értelmezése, a nemegyensúlyi és transzportfolyamatok leírása, valamint a feketetest-sugárzásra vonatkozó Stefan-féle T4-es empirikus törvény mikroszkopikus levezetés -
Period: to
Eötvös Loránd
Eötvös Loránd (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.[1]) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó. -
Period: to
Henri Becquerel
Henri Becquerel (Párizs, Franciaország, 1852. december 15. - Le Croisic, Bretagne, Franciaország, 1908. augusztus 25.) francia Nobel-díjas fizikus, a radioaktivitás egyik felfedezője. 1903-ban megosztva fizikai Nobel-díjat kapott a radioaktivitás felfedezéséért. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán. 1900-ban elsőként ismerte fel, hogy a béta-részecskék ugyanolyan nagyságrendű elektromos töltéssel rendelkeznek, mint a katódsugarak. -
Period: to
Pierre Curie
Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus. -
-
Period: to
Maria Curie
Maria Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben (egyedüliként) a kémiai Nobel-díjat. -
Period: to
Albert Einstein
Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvénysze -
Period: to
Max Born
Max Born (Németország, Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért. -
Period: to
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika tudományterületén dolgozott. Tudományos kutatásai elismeréseként 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta. -
-
Period: to
Gábor Dénes
Gábor Dénes Budapest, Terézváros, 1900. június 5.[1] – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. -
Period: to
Wigner Jenő
Wigner Jenő (Budapest, Terézváros, 1902. november 17.[1] – Princeton, New Jersey, 1995. január 1.) Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.”[2] 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott. -
Period: to
Teller Ede
Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté. -
