-
Period: to
Joseph John Thomson élete
-
Period: to
Ernest Rutherford élete
-
Period: to
Niles Bohr élete
-
Elektron felfedezése
J.J. Thomson a katódsugárcsöves kísérleteinek köszönhetően felfedezte a midnen atomban fellelhető részecskét, az elektront, -
Thomson atommodellje
Thomspon a katódsugárcsöves kísérletei alapján felfedezte az elektront. Ennek eredményeként alkotta meg a semleges atomról alkotott elképzelését. -
Nobel-díj - J.J. Thomson
Az elektron felfedezéséért. -
Kémiai Nobel-díj - Ernest Rutherford
-
at atommag felfedezése - arany fólia bombázása alfa részecskékkel
Rutherford Thomson elméletét cáfolta meg kísérletével. Alfa részecskékkel bombázott aranyfóliát, és a várttal ellentétben (hogy minden áthalad) volt olyan szóródás, ami szinte 180°-os visszatérítést jelentett. Ez volt a bizonyíték arra, hogy az atomban lévő pozitív töltések nem szétkenve vannak, hanem egy pontba sűrűsödnek össze. -
Rutherford-féle atommodell
Az atommag felfedezésével érvényét vesztette a Thomson által kitalált modell, az új elmélet Rutherford nevéhez fűződik. Úgy képzelte, hogy a pozitív atommag az atom közepén koncentrálódik, és azt veszi körbe a negatív töltésű elektron. -
Bohr-féle atommodell
Bohr a "naprendszer-modellt" elfogadta, de kitételeket tett a kísérleti tapasztalatai hivatkozva, msizerint az elektronok csak meghatározott sugarú körpályán mozoghatnak, illetve, hogy az elektronok fényelnyeléskor vagy fénykibocsátáskor az egyik pályáról a másikra ugranak. -
Sommerfeld-modell
A Bohr-modell igen sokáig elfogadott volt, de a kvamtumfizika népszerűsödésével sajnos ez is megbukott, és a Sommerfeld-féle atommodell vette át a vezető szerepet. -
Nobel-díj - Niles Bohr
Az atomok szerkezetének és sugárzásának vizsgálatáért. -
Nobel-díj
Az elemi töltés meghatérozásáért, fotoeffektus vizsgálatáért. -
Heisenberg-Schrödinger féle kép
Sommerfeld modellje sem maradhatott sokáig az elfogadott, a kvamtummechanikába egyre inkább elmélyürlve a Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt világossá vált, hogy nem lehet egyszerre meghatározni egy részecske helyét és impulzusát, tehát a részecskék helyzetére csak egy valószínűségi adat lehetséges. -
Nobel-díj - W. Heisenberg
A kvantummechanika megalkotásáért.