-
Szenzualizmus
Az ismereteinknek a forrása csak az érzékszerveink által szerzett tapasztalat lehet. -
Reform pedagógia
Új gyermekkép alakult ki, ami már gyökeresen szakít a középkori „kicsinyített felnőtt” szemlélettel. Azt hangsúlyozza, hogy a gyermek minőségileg más, mint a felnőtt; önálló világa van, sajátos szemléletmóddal, nézőpontokkal, problémákkal, értékekkel és tapasztalatszerzési formákkal. (Pukánszky–Németh 1996) -
Behaviorizmus
A behaviorista szerint a környezeti feltételek a tanulás révén a viselkedést, a személy viselkedése a környezetet befolyásolja. A tanulás itt, az operáns és klasszikus kondicionálás mellett, megfigyelés útján történő tanulás is lehet. -
Kognitivizmus
A kognitivizmus egy olyan tanuláselmélet, amely az elme belső tevékenységére és mentális folyamataira koncentrál. Richey, Klein és Tracey szerint “Az, hogy a tanulók hogyan dolgozzák fel és alkalmazzák az információkat, megváltoztatja gondolkodásukat és belső mentális struktúrájukat “. -
Konstruktivizmus
Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Az információ felvételét, a tapasztalatot kognitív sémáink irányítják, azaz csak azt tudjuk igazán megtapasztalni, amiről megfelelő sémákkal rendelkezünk. Másfelől viszont az új információ mintegy beépül a sémába: gazdagítja, árnyalja azt, vagy éppen felbomlasztja, és új sémát hoz létre. Ennyiben kognitív sémáink a tapasztalatban gyökereznek. (forrás: http://tanmester.tanarkepzo.hu/konstruktivizmus) -
Konnektivizmus
A tanulásban egyre nagyobb szerephez jut az elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere egy informális hálózatba szervezve folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenységként. Az információszerzés és összefüggésbe helyezés motiváltsága is felerősödik. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1l%C3%B3zatalap%C3%BA_tanul%C3%A1s)
