-
Hegyaljai felkelés
A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben. Vezetői Tokaji Ferenc kuruc hadnagy, Szalontai György végardói bíró és Kabai Márton református prédikátor voltak. A felkelők Sátoraljaújhelyen megsemmisítették a császári katonaságot, majd elfoglalták Tokaj és Sárospatak várát. -
A szabadságharc kezdete
A lengyel Brezen várában volt Rákóczi Ferenc., ahol a felkelők megkérték, hogy álljon a felkelés élére. A Brezáni kiáltvány:
"Istennel a hazáért és a szabadságharcért!" -
Tiszaháti felkelés
A tiszántúli hadjárat a Rákóczi-szabadságharc első hadművelet-sorozata volt, mely során a Vereckei-hágótól elinduló II. Rákóczi Ferenc egyre növekvő hadserege elfoglalta a Tiszántúl legnagyobb részét. -
Period: to
A szabadságharc első szakasza
-
Szécsényi Országgyűlés
A szécsényi országgyűlés a kuruc rendek első magyarországi gyűlése a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. szeptember 12. és október 3. között. A gyűlés úgy jött létre, hogy Rákóczi fejedelem hívására 6 püspök, 36 főrend, továbbá 25 vármegye és megannyi város mintegy ezer küldötte gyűlt össze és verte fel sátrait a szabad ég alatt Szécsény mezőváros melletti Borjúpást mezőn.Az országgyűlésen a kurucok fejedelmükké választották Rákóczit -
-
Trónfosztás
A Habsburg uralkodók hatalmát érvényteleníti -
Period: to
A Szabadságharc 2. szakasza
-
A szatmári béke
-
Újjáépítás kora
Véglegesen kiűzik a törököket. Az új uralkodó III. Károly, aki lezárta a szabadságharcot.
A Rákóczi-szabadságharcot befejező szatmári békekötés a magyar történelem jelentős fordulópontja. Véget ért egy közel két évszázados korszak, mely után, a török ellen, a nemzeti függetlenségért és szabadságért, az önálló nemzeti létért folytatott küzdelem során, a három részre szakított, szinte teljes mértékben a tönk szélére jutott országot kellett újjáépíteni.
