-
Született, Kiskőrös
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
wikipedia -
Period: to
Diákévek
Összesen kilenc iskolában tanult. Félegyházán 1828 elején. Ezután három évig Kecskeméten: először , majd 1829. a második, ill. 1830. május 15-én a harmadik elemibe is.
1831. szeptember 28-án a Sárszentlőrinci evangélikus algimnáziumba töltött 2 évet.
1833-ban apja Pestre vitte és beíratta a Széna téri evangélikus német gimnáziumba.
1835-ben újra beadta felekezetének aszódi algimnáziumába, a II. grammatikai osztályba.
Petőfi 1838. június 30-án az aszódi algimnáziumot. -
Period: to
Művei, versei
Főbb művei:
Anyám tyúkja
Az apostol
Az alföld
Befordultam a konyhára
Egy gondolat bánt engemet
Ereszkedik le a felhő
Fürdik a holdvilág
A helység kalapácsa
A hóhér kötele
János vitéz
Juhászlegény, szegény juhászlegény
Nemzeti dal
Petőfi Sándor összes művei (Athenaeum)
Szeptember végén (vers)
Távolból
Tigris és hiéna
A Tisza -
Diákévek után...
A tanulást tizennyolc esztendős korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. -
1847-1848. Szabadságharc előtt, közben és után
1847 – Megalakul az Ellenzéki Párt, melynek első elnökévé Batthyány Lajost választják.
1848 – Az 1848-as forradalom kezdete, a márciusi ifjak vezetésével kokárdás tüntetések Pesten. Nemzeti ünnep
1849 – Az 1848-as forradalom 1. évfordulójára Bem József altábornagy kiűzi az ellenséget Erdélyből.
Részletesebb információkért kattintson ide: wikipedia -
Magánélete, Házassága
1846 őszén megismerte Szendrey Júliát, aminek hatására tovább gazdagodott egyénisége, és létrejött költészetének új virágkora.
1847. szeptember 8án összeházasodtak.
Fiúk, Petőfi Zoltán 1848. december 15-én született. -
Nemzeti dal
NEMZETI DAL Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! .... -
Meghalt
A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben. A Szkarjatyin tábornok halálán felbőszült kozák ulánusok az üldözött honvédeket kíméletlenül lemészárolták. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott. -
Petőfi tiszteletére létrejött intézmények
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum (Kiskőrös, 1909)
Petőfi Sándor Emlékház (Kiskunfélegyháza, 2013), (lásd még: további emlékházak)
Petőfi Társaság (1876–1944)
Petőfi Irodalmi Múzeum: Az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-ház jogutódja.
Petőfi Gyógyszertár (1923–1949): Pécs tizedik gyógyszertára volt.
Petőfi Sándor Városi Könyvtár
Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely (Aszód)
Teleki–Petőfi Emlékmúzeum, a Teleki-kastélyban -
Megemlékezések
Emlékét a magyar nemzet kegyelettel őrzi. Szülőházát a magyar írók és művészek társasága 1880-ban megvette és megjelölte. 1882. október 15-én leleplezték a pesti Duna-parton álló bronzszobrát, Huszár Adolf művét. A leleplezésnél Jókai Mór tartott beszédet, Endrődi Sándor szavalt ódát és a román királyné is koszorút küldött. Természetesen ott volt Petőfi szobrának avatási ünnepén Arany János is, aki itt fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el október 22-én.