-
A 'nemzetközi' szó megalkotása
Jeremy Bentham nevéhez köthető a nemzetközi szó létrejötte. Mesterséges szó, amelynek megalkotása a nemzetállamok, mint új entitás megjelenésekor vált szükségszerűvé. -
A nemzetközi politikai viszonyok I. születése
A tudományterület 1919-ben intézményesül, innentől számítjuk tehát a "születését", innentől vizsgálják rendszerszerűen. Létrejöttek az első egyetemei tanszékek és kutatóintézetek. A tudományterület a walesi Aberystwyth-ben született, a Woodrow Wilson Chair a mai napig a nemzetközi politikai kutatások egyik legrangosabb intézménye. -
Nemzetközi szervezetek megjelenése
Az 1920-as, '30-as években megjelennek a nemzetközi szervezetek, mint kormányközi fórumok, ahol az államok képesek érdekeiket képviseltetni. Kezdetét veszi a multilateráris diplomácia. -
NPV II. születése
A tudományterület újjászerveződik 1948-ban, az 1919-ben feltett alapkérdés, azaz, hogy hogyan lehet elkerülni a háborút újrafogalmazódik és a kérdés az lesz, hogy milyen motivációi vannak a különböző politikai szereplőknek. -
Hans Morgenthau: Konfliktus az államok között publikációja
Morgenthau könyvét tekinthetjük a tudományterület II. születésének, hisz ezzel foglamazódik meg az új alapkérdés és szerveződik újjá a tudományterület. -
I. vita: liberalizmus VS realizmus
Az eslő vita ontológiai, azaz lételmételi vita volt, ami azt jelenti, hogy azon folyt a vita, hogy MI legyen a vizsgálat tárgya. Nem került ki egyértelmű nyertes. -
II.vita: tradizionalizmus VS behaviorizmus
Episztemológiai vita, azaz ismeretelméleti, amely arra keresi a választ, hogy hogyan vizsgálhatja a tudományterületet. Az 1950-es évektől egyértelmű nyertesként kerül ki a vitából a behaviorizmus, amely természettudományi szemszögből vizsgál. -
A globalizáció szó elterjedése
-
John Burton pókháló modellje
John Burton a világtársadalomról írt könyvében vázolja fel a pókháló modellt, amely jól jellemzi az új globális rendszert. Megjelenik a szereplő defíniciója is benne, amely egy olyan entitás, amely hatással van a nemzetközi politika alakulására. A legfontosabb szereplő az az állam. (vesztfáliai típusú) -
III.vita: Interparadigma vita/neo-neo szintézis
Ontológiai vita, neoliberalizmus vs neorealizmus és neomarxizmus a főszereplők. A mainstream irányzatok kritizálása jellemzi. Az 1970-es évektől egyre erősődő globalizáció még inkább felszínre hozza az egyenlőtlenségek kérdését a nemzetközi porondon, amely központi témájává válik a marxizmusnak. Nincs nyertes, nem lehet egységesítő ítéletet hozni. -
IV.vita: racionális irányzatok VS konstruktivizmus
Az 1990-es években a hidegháború után bontakozott ki ez az episztemológiai vita, amely a II.vitára utal vissza. A konstruktivizmus megkérdőjelezi a társadalomtudományok természettudományos eszközökkel való vizsgálatát. Lételméleti kérdéseket feszeget. Míg a racionális irányzatok mind költség-haszon elemzéssel működnek, azt vallják, hogy döntéseinket mind érdekeink szerint hozzuk meg.
