-
Nemzetközi szó megjelenése
Jeremy Bentham: nemzetközi szó megalkotása -
Tudományterület létrejötte
- 1919-ben intézményesül a tudományterület
- David Davies megalapítja a Woodrow Wilson Chair of International Politics tanszéket Aberythwythban
- tudományterület alapkérdése: Hogyan lehet elkerülni egy háborút?
- "mi lenne ha?" kérdéskör
-
Period: to
1. Ontológiai vita: liberalizmus - racionalizmus
- a két irányzat egyszerre van jelen ezen a tudományterületen
- két eltérő modell két különböző oldalát világítja meg az eseményeknek
- realista felfogás alapkérdése: mi mozgatja a konfrontációt?
- liberális felfogás: az együttműködés megértése -ha a konfrontációra fókuszálunk akkor a realizmus hatalomelméletét használjuk, ha viszont az együttműködésre, akkor pedig a liberalizmus világa lesz segítségünkre
- a lét elméletnél a két irányzat a vizsgálat tárgyán vitatkozik
-
Nemzetközi szervezetek megjelenése
- nemzetközi szervezetek: kormányközi fórumok, ahol az egyes államok az érdekeiket egységesíteni tudják
-
A tudományterület második születése
- Hans Jürgen Morgenthau: Konfliktes az államok között c. könyve
- alapkérdés átcserélése: Mi robbantja ki a háborút?
- Morgenthau azzal foglalkozik, hogy "mi van?" a jelenidőben
-
Period: to
2. Episztemológiai vita: tradicionalizmus - behaviorizmus
- vita kérdése: hogyan szerezhetek tudást a nemzetközi politika világáról? Milyen módszereket használhatok?
- tradicionalizmus a tradicionális módszereket használ: történelmi, filozófiai módszerek
- tradicionalizmus: nem lehet a természettudományt használni
- behaviorizmus az egész társadalmat megszólítja
- társadalom világát termtud.-ányi módszerekkel kell vizsgálni
- Quincy Wright - termtud. bevezetése
- objektív tények gyűjtése
- 1950-es évektől a termtud. ismeretek tárháza felülkerekedik
-
Társadalmi szereplők megjelenése
- nem állami szereplők megjelenése: TNC-k, MNC-k, NGO-k hatással vannak a világpolitikára
-
Globális szó használata
-
Period: to
3. Ontológiai vita: liberalizmus, realizmus- marxizmus
- neoliberalizmus és neorealizmus elutasítja a klasszikus társtud. módszereket és termtud. módszereket használnak
- neomarxizmus behaviourist elemeket hordoz
- tudománytörténeti fordulópont
- liberalizmust és a realizmust kritizálja a marxizmus
- egyenlőtlenségek kérdése: marxizmus szerint se az együttműködés se a konfrontáció nem jó kiindulópont
-
Pókháló modell - John Burton
- John Burton: A világtársadalom c. könyve
- állam a legfontosabb szereplő, ami legnagyobb hatással van a világpolitikára
-
Egyén mint a nemzetközi politika alanya
-
Period: to
4. Episztemológiai vita: racionalista irányzatok - konstruktivizmus
- racionalista irányzatok magukba foglalják a realizmust, liberalizmust és a marxizmust, amelyek az interparadigma vita elemei
- mindhárom irányzat költség-haszon elemzéssel dolgozik, a szereplők racionálisok és a saját érdekeik mellett döntenek
- konstruktivizmus szerint: racionalitás szubjektív norma
- visszanyúl a második vitához és megkérdőjelezi a termtud. módszerek használatát a társtud.-nál konstruktivizmus főállítása: társadalmi világot társadalmi tények alkotják, amelyek nem objektívek