-
Period: to
Jeremy Bentham - “nemzetközi” szó megalkotása
-
Az „első születès”
A nemzetközi politikai viszonyok intézményesülése. Wales, Aberyswyth University ,Wodrow Wilson Chair. -
Period: to
multilaterális diplomácia születése
-
Az első ontológiai vita
Lételméleti vita - mit vizsgálok? 1919-ben a liberalizmus eszmerendszerében született meg a nemzetközi politikai viszonyok, mely szerint a nemzetközi konfliktus megoldható az érdekek harmonizálásával, a referenciapontja tehát az együttműködés. 1948-ban megjelent egy új kérdésfeltevés, egy nemzetállami érdekközpontú vizsgálat, a realizmus. Morgenthau, Kissinger és Wolfers nevéhez fűződik és új megközelítése, a „mi mozgatja a konfrontációt” kérdést helyezi középpontba az együttműködéssel szemben. -
A második születés
Hans J. Morgenthau: „Politics among nations" Felszólítja a közösséget, hogy az új referenciakérdés a "Mi robbantja ki a háborút?" tehát a motivációk vizsgálata. -
Az első episztemológiai vita
Ismeretelméleti vita – hogyan vizsgálhatom? Az 1950-es években a tradicionalizmussal szemben, mely a társadalom világát tradicionális módszerekkel (történelmi, filozófiai..) vizsgálta, megjelent egy új irányzat, a behaviorizmus (Quincy Wright), ami természettudományi módszerekkel (matematika, közgazdaságtan) kívánta vizsgálni a társadalmakat, s ezzel tudományossá tenni azt. -
a nem állami szereplők ( NGO, TNC, MNC ) jelentőségének növekedése a világpolitikára
-
Interparadigma vita
1970-es, 1980-as ontológiai vitája (Neoliberalizmus, neorealizmus, neomarxizmus) -
John Burton – pókháló modell
Állami és nem állami kapcsolatrendszert szemlélteti, melynek középpontjában az állam áll. -
Neomarxizmus
Tudománytörténeti fordulat, első olyan irányzat, amely megkritizálja a két mainstream vonalat. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. -
Neorealizmus
Kenneth Waltz kopernikuszi forradalmat hajt végre a nemzetközi politika magyarázatában. "Theory of international relations" -
Neoliberalizmus
Robert O. Keohane vitába száll a neorealizmussal, rámutat a két iskola közötti magyarázat különbségeire. "After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy" című könyve. -
A második episztemológiai vita
A negyedik vita, melyben a racionális irányzatok ( realizmusok, liberalizmusok, marxizmusok) állnak szemben a konstruktivizmussal, amely megkérdőjelezi, hogy lehet-e a társadalmat természettudományi módszerekkel vizsgálni. 1999: Alexander Wendt: Social Theory of International Politics. E szerint társadalom világát társadalmi tények alkotják, mint a nemzet vagy a hatalom, melyek nem objektívek.
