-
Aberystwyth
A Walesben található egyetemen került megalapításra a nemzetközi politikai viszonyokkal foglalkozó első tanszék, mely a tudományterület intézményesülésének első lépését jelentette. -
Period: to
Nemzetközi Politikai Viszonyok
-
Nemzetközi szervezetek számának növekedése
Az 1920-30-as évek folyamán a multilaterális diplomácia megjelenésével új, szupranacionális szintként a nemzetközi politikai viszonyokban a különböző nemzetközi szervezetek is megjelentek. -
Első nagy vita
A 1930-40-es években folytatott, első ontológiai jellegű vita során a realizmus és a liberalizmus képviselői össze a második világháború után újjászülető tudományág alapkérdésének megfogalmazásában. A liberalizmust képviselők alapkérdésként a háború mögötti motivációt fogalmazták meg, míg a realizmus a korábbi, háború elkerülhetőségét vizsgáló alapkérdést preferálta. -
A 20 éves válság
E. H. Carr ezen, a realista iskola egyik alapművében az 1919 utáni nemzetközi politikai viszonyok alakulását vizsgálja egészen a könyv kiadásáig mely után sokkal ki is tört a második világháború. Részletesen elemzi, hogy hogyan írták felül a realitások és a rövid távú érdekek a háború utáni eufóriát illetve a háború mentes világra való békés törekvéseket. -
Politics Among Nations
Hans Morgenthau ezen könyvével a klasszikus realizmus koncepcióját és annak alapelveit vázolja fel a nemzetközi politikai viszonyok tekintetében. -
Második vita
A hatvanas években zajló második, episztemológiai jellegű "nagy vita" során a behaviorizmus illetve a tradicionalizmus képviselői ütköztették álláspontjaikat. Előbbi a természettudományban is alkalmazott módszereket (pl. matematikai modellek felállítása) kívánta meghonosítani a nemzetközi politikai viszonyok területén a kapcsolatrendszerek objektív feltárásáért, míg utóbbi az addig is alkalmazott társadalomtudományi módszerekkel kívánt tovább operálni. -
Interparadigma vita
A 70-80-as években lezajló harmadik ontológiai jellegű vitában (melyet neo-neo szintézisként is ismert) az azt megelőző második vitából merítve kialakultak a behaviorista elemeket magukba olvasztó újabb irányzatok. A neorealizmus a nemzetközi politikai viszonyok tekintetében azok konfliktusos jellegét, a neoliberalizmus a szereplők közötti együttműködést vizsgálja, míg a neomarxizmus kritikai elméletként az egyenlőtlenségekre helyezi a fő hangsúlyt. -
Nem állami szereplők megjelenése
A '70-es évektől kezdődően a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), a multi illetve transznacionális vállalatok és a társadalmi mozgalmak tevékenysége nemzetközi téren politikai vetületet kapott ezáltal megjelenve a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálati területén, mint az állam alatti szint képviselői. -
Poszt-pozitivista vita
A negyedik, episztemológiai jellegű nagy vita során a tudományterültetre betörő kontruktivizmus került szembe az összes korábbi általa racionálisnak (azaz költség-haszon elemzést végző), illetve pozitivista alapokon nyugvó irányzattal. A konstruktivizmus a korábbi közmegegyezéseken alapuló "konstruált tényeket" elveti, és szerinte a tudományterület ezen dolgokkal a nem tud mit kezdeni. -
Egyén megjelenése
A '90-es évektől kezdve fokozatosan az egyén a nemzetközi politikai viszonyokban már nem, mint az adott állam állampolgáraként, hanem mint önálló entitás jelenik meg.