Letöltés

József Attila élete

  • Budapest

    Apja, Áron bánsági béresek gyermeke, kisiparosoknál dolgozó szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála parasztszármazású mosónő. A szülőknek három gyermeke maradt életben, a költő és két nővére, Jolán, aki nála hat és Etel, aki két évvel volt idősebb. A „város peremén”, a Ferencvárosban született, gyermekkorát az itteni proletárnegyedben élte le.
  • Édesapja Romániába utazik

    1908-ban apja Romániába ment és családjával ettől kezdve nem törődött. A három gyermek eltartása a gyenge testalkatú anyára maradt, aki nem tudott eleget keresni, noha mosást, takarítást és varrást vállalt. Lakbérre gyakran nem telt, tömegszállásokon hányódtak.
  • Period: to

    Öcsöd

    1910-ben kénytelen volt Édesanyja, két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adni paraszt nevelőszülőkhöz.
  • Budapest

    1912-től újból Pesten élt, alkalmi munkákat vállalt, és közben elvégezte az elemit és a polgári három osztályát. Az I. világháború második felében már rendszeresen verselt, jórészt egy véletlenül kezébe került Ady-kötet hatására. Családja helyzete az anya betegsége és a háború miatt egyre romlott.
  • Monori gyermekmenhely

    1917 végén néhány hetet a monori gyermekmenhelyen töltött, de nem bírta elviselni a rideg bánásmódot, hazaszökött.
  • Abbázia

    1918 nyarán egy gyermeknyaraltatási akció révén egy hónapig Abbáziában élt. A Károlyi-forradalmat és a Tanácsköztársaságot nagy lelkesedéssel üdvözölte, megismerkedett Lenin Állam és forradalom c. művével.
  • Mama halála

    1. dec.-ben vidékre utazott élelemért, távollétében meghalt a „Mama”. Ezután Makai Ödön ügyvédet, Jolán testvére férjét nevezték ki gyámjául. Makai anyagilag támogatta, de szegény rokonként kezelte, nem engedte meg, hogy Jolánt testvérének tekintse. Elküldte Nyergesújfalura szaléziánus kispapnak.
  • Gimnázium befejezése

    Csak egész rövid ideig maradt Nyergesújafalun, azután hajósinasnak állt be, majd magánvizsgával befejezte a polgárit, és beiratkozott a makói gimnáziumba és internátusba. Nyaranta mint nevelő és mint kukoricacsősz keresett kenyeret.
  • Első öngyilkossági kísérlet

    Zavart lelkiállapotában 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg, emiatt el kellett hagynia a gimnáziumot. (Feltehetőleg azért, mert távol volt Édesanyjától, amikor az elhunyt.) Magántanulóként Budapesten tette le az érettségit, közben dolgozott, magántanítványokat vállalt, és egyre többet foglalkozott a költészettel.
  • Szépség koldusa

    Rendkívüli tehetségét először Juhász Gyula ismerte fel, az ő előszavával jelent meg tizenhét éves korában Szegeden az első verseskötete, a Szépség koldusa (1922).
  • Nyugat

    A szegedi lapok többször hozták írásait, 1923-ban a Nyugat is leközölte három költeményét.
  • Tiszta szívvel

    1924-ben a szegedi egyetemre iratkozott be magyar-francia szakra. Ugyanebben az esztendőben egyik verséért, A lázadó Krisztusért az ügyészség istenkáromlás címén pörbe fogta, a Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal egy.-i dékán kijelentette: minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy tanári diplomát kapjon.
  • Nem én kiáltok

    1925-ben került ki a nyomdából második versgyűjteménye, a Nem én kiáltok.
  • Period: to

    Bécsi tanulmányok

    Az 1925–26-os tanévben Bécsben folytatta tanulmányait. Megismerte az ott élő m. emigráns írókat, Kassák Lajost, Lukács Györgyöt, Déry Tibort, Balázs Bélát, aki verseinek kiadását ajánlotta Kner Imrének, Németh Andort, későbbi jó barátját és Hatvany Lajost.
  • Sorbonne

    Hatvany Lajos támogatásával a következő tanévre a párizsi Sorbonne-ra iratkozott be, Bécsi és párizsi tartózkodása alatt tanulmányozta alaposabban a marxizmus klasszikusait és a munkásmozgalmat.
  • Kommunizmus

    Nézetei radikálisabbá váltak. 1927-ben tagja lett a Vági-féle legális kommunista pártnak, a hamarosan feloszlatott Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, Párizsban pedig azt tervezte, hogy belép a Francia Kommunista Pártba, de erre nem került sor.
  • Period: to

    Egyetemi tanulmánynok

    Hazatérte után két félévet hallgatott a bp.-i tudományegyetemen, vizsgát azonban nem tett. Ekkor már jól ismert költő volt, verseit a legjobb folyóiratok közölték, német, francia nyelvtudása tökéletes volt, tudott gépírást is, mégsem sikerült állandó jellegű állást kapnia. Rövid időre a Külkereskedelmi Intézet alkalmazta magyar-francia levelezőként.
  • Szanatórium

    Részben az említett körülményeknek tulajdonítható, hogy 1928-ban idegösszeomlás miatt szanatóriumba kellett mennie.
  • Nincsen apám, se anyám

    1929-ben jelent meg Nincsen apám, se anyám c. kötete.
  • Babits Mihály kritizálása

    A Toll c. folyóiratba cikkeket és tanulmányokat írt, egyikben erősen kritizálta Babits Mihály öncélú líráját (1930), jórészt ez az oka, hogy csak halála után kapott Baumgarten-díjat.
  • Szántó Judit

    Folyamatos megbízás alapján állandó pártmunkát végzett, összejöveteleket szervezett, szemináriumokat vezetett, előadásokat tartott, röplapokat és felhívásokat szövegezett, és részt vett az szept. 1-i tüntetésben. A mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal, aki élettársa lett, s aki a legszűkösebb időben a maga keresetéből tartotta el a munkanélküli költőt. 1930-ban látott napvilágot a proletárforradalom elkerülhetetlenségét hirdető és erre buzdító verseskötete, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz.
  • Külvárosi éj és a rendszerellenesség

    Ötödik kötete, a Külvárosi éj, és osztályellenes izgatásért kétszer került bíróság elé, Lebukott c. költeményéért és amiatt a röpirat miatt, amelyet Sallai és Fürst statáriális tárgyalása idején fogalmazott Illyés Gyulával és Szimonidesz Lajossal együtt a halálbüntetés eltörlése érdekében. Villon-fordítását is elkobozta az ügyészség, és szemérem elleni vétség miatt indított eljárást ellene. A párt megbízásából Valóság címmel folyóiratot indított, ezt az első szám megjelenése után tiltották be.
  • Válság a lelki állapotában

    Az elvi ellentéten kívül ebben része volt a költő idegállapotának is, és annak, hogy a konspirációs szabályok betartását nem vette szigorúan. A moszkvai írókongresszusra sem kapott meghívót. Mindez a skizofrén, idegbeteg író idegrendszerét súlyosan megviselte, a keserűség érzése vett rajta erőt. Freudista, pszichoanalitikus módszerrel kezeltette magát, de ez nem eredményezett gyógyulást.
  • Válság a pártban

    Megromlott kapcsolata a párttal, vitái támadtak a vezetőséggel főleg a népfrontpolitikát illetőleg. Ennek szükségességét még Dimitrov ismert beszéde előtt hirdette egyik cikkében (Az egységfront körül, 1934). Nem zárták ki, de a szervezeti kapcsolat megszakadt közte és a vezetőség közt.
  • Magány

    Hosszabb válság után Szántó Judittal is szakított (1935). Ezáltal végleg egyedül maradt, s az önkínzó magány és sikertelenségének kényszerképzete elcsigázott idegrendszerét állandóan kínozta. Betegsége kisebb átmeneti javulásoktól megszakítva rosszabbodott, hosszabb ideig tartó szanatóriumi kezelésre szorult.
  • Szép szó

    1936-ban Ignotus Pállal együtt a Szép Szó c. radikális folyóiratot szerkesztett.
  • A vég

    Az 1937. év elején találkozott Thomas Mann-nal, az erre az alkalomra írt nagyszabású üdvözlő versének felolvasását a rendőrség betiltotta. Februárban egy állást kérő kérvénye mellékleteként megírta Curriculum vitaejét (életrajzát). A nyarat a Siesta Szanatóriumban töltötte, de állapota nem javult. Nov. elején nővéréhez utazott Balatonszárszóra, s itt december 3-án egy tehervonat kerekei alá vetette magát.