-
Mária Terézia magyar és cseh királynő (1740–1780)
Első magyar uralkodónő. Apjának külön törvényt kellett erre hoznia, hogy elfogadják: Pragmatica Sanctio. Fiatal kirányőként hatalmi harcok, pl. osztrák örökösödési háború. A felvilágosult abszolutizmus jegyében uralkodik, nevéhez kapcsolódik az 1777-es Ratio Edutationis mint oktatási törvény. -
II. József német-római császár, magyar és cseh király (1780–1790)
A kalapos király már anyja, Mária Terézia mellett is uralkodik, de a királynő mindig saját akaratát akarja érvényesíteni felette, így József viszonylag elnyomott helyzetben van. Ő is a felvilágosult abszolutizmust követi, intézkedései a következők: türelmi rendelet 1781, jobbágyrendelet 1785, halálbüntetés eltörlése 1786, nyelvrendelet 1784. A magyarok ellenállásába ütközik, halála előtt minden, Magyarországot érintő rendeletét visszavonta 3 kivételével: a türelmi, jobbágy és alsópapságért. -
II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király (1747–1792)
II. József öccse. Kimondja Magyarország és a hozzá kapcsolt részek függetlenségét. Hivatalos ügyek intézése magyar nyelven. Kínvallatás és szerencsejáték betiltása. Toleranciára int a zsidókkal szemben. -
II. Ferenc német-római császár (1792–1835) 1804 után I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király
Magyar nyelv nála lesz először tantárgy. Ferenc kiváló érzékkel (minden bizonnyal a propagandát irányítók sugallatára) a magyar országgyűlésre magyar huszártábornoki egyenruhában jelent meg úgy, mint sok főherceg is, az országgyűlésen magyarul szólalt fel, elnyerve ezzel a magyar nemesség rokonszenvét és ami a fő: támogatását is! -
I. Ferdinánd osztrák császár (1830–1875), V. Ferdinánd néven magyar és cseh király (1848-ban lemondatták).
Ferdinánd helyett Metternich kancellár kormányzott, a császár csak az ő bábja volt. Az uralkodó beteges testalkatú, gyenge képességű személy volt, sokak szerint szellemileg elmaradott is. Az 1848-as forradalom alatt az udvari kamarilla lemondatta minden címéről unokaöccse, Ferenc József javára. -
I. Ferenc József (1848 - 1916)
Az olmützi alkotmány értelmében a Magyar Királyságot a centralizált birodalomba olvasztották, megszüntették az Erdéllyel kialakított uniót így létrehozva a Magyar Királyságot, az Erdélyi Fejedelemséget, valamint a Katonai Határőrvidéket és a Dalmát–Horvát–Szlovén Királyságot. Kiegyezés 1867. Jobbágyfelszabadítás 1853. Libényi János merénylete tőrrel, de sikertelen. Ultimátum Szerbiának, első világháború kirobbanása. Egyetlen trónörökös fia, Rudolf rejtélyes körülmények között meghal. -
Habsburg Ottó (1912 - 2011)
Apja az utolsó magyar király és osztrák császár IV. Károly. A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében. Ottani tevékenysége máig nem tisztázott. A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja,1978-ban német állampolgárságot kapott. 1979 és 1999 között tagja volt az Európai Parlamentnek. Elutasította a magyar köztársasági elnöki jelölést. Szívurnája a Pannonhalmi Apátságban látható, ezt ő végrendelkezte, ugyanis ott járt iskolába. -
I. Károly osztrák császár (1916–1922), IV.Károly néven magyar, III. Károly néven cseh király
Ferenc József unokaöccse egy társadalmilag, politikailag és katonailag is instabil országot örökölt, és egy egyre kilátástalanabb küzdelem, az első világháború közepébe csöppent. Különbékére törekedett, mivel a minisztertanács a januári ülésein elfogadta azt a minimális programot, miszerint kizárólag a Monarchia területi integritását és a szerb uralkodóház leváltását tekintik a háború céljának. Az antantnak azonban nem volt érdeke a Monarchia. 1918-ban lemond a magyar trónról.
