Egy kereszteslovag útja

By merko
  • 1096

    A keresztes hadjárat okai

    1096-ban II. Orbán pápa idején, Amiens-i Péter kalandorokból és zsákmányszerzőkből álló serege megindul Európán keresztül a pogányság felszámolására. Az igazi ok a Görög keleti egyház újra egyesítése a Római katolikus egyházzal és az Iszlámmal szembeni védelem. További okok: haszonszerzés, kizsákmányolás.
  • 1096

    A sereg

    Főleg nehéz páncélos lovagságból állt a sereg amit a nemesség képviselt. Mögöttük az alsóbb osztályokból származó gyalogság követte. Mivel nehezítette utunkat a távolság vagy vizen vagy szárazföldön probáltuk megközelíteni célunkat.
  • 1097

    A Bizánci egyesség

    Minden egyes sereg más-más úton indult a hadjáratra. A mi seregünk másodiknak érkezett Konstantinápolyba, Palesztína visszafoglalása volt a cél és keresztény államok alapítása. A Bizánci császár az ellátmány visszatartásával kikényszerített minket, hogy hűséget fogadjunk neki. Vonakodva de végül egy módosított esküt tettünk. 1097 nyarán a Bizánci sereggel Nikaiát ostrom alá vettük és visszacsatoltuk a várost a Bizánci birodalomhoz. Ez egy megállapodás volt a keresztesek és Bizánc között.
  • 1099

    Az I. keresztes hadjárat

    Az eslő keresztes hadjárat 1095-1099-ig tartott, ezzel a háborúval akarta a katolikus egyház visszafoglalni Jeruzsálemet és a Szent földet a muszlimoktól. Ezt a hadjáratot II. Orbán pápa indította el. Egész Európában volt támogatója a pápának. Külön sereg indult a szegényekből és parasztokból akik vallási okok miatt álltak be a seregbe. Az ő hadjáratuk a Szeldzsuk határáig tartott, ott a muzulmánok leverték a seregüket. A fejedelmek serege ostrom alá vette anatóliai szultán fővárosát, Nikaiát.
  • 1099

    A Jeruzsálemi királyság

    A keresztes sereg 1099 januárjában Antikhiából indult tovább Jeruzsálembe, ostrom alá vették a várost és megölték a muszlim és zsidó lakosait. Itt alapították meg a Jeruzsálemi Királyságot, vezetője Bouillon Gottfriedet volt. Gottfriedet gazdag, befolyásos lovag volt és hercegi címét nagybátyjától örökölte. Eladta birtokait, hitelt vett fel és lovagok ezreit toborozta a szent küldetésért. Sok nemes lépett ugyanerre az útra. Én Gottfried veztte csapatban szolgáltam.
  • 1099

    A következő időszakok

    Az első sikeres hadjárat után Feudális államokat szerveztek, így lett a Jeruzsálemi Királyság is. A nyugat európai társadalmi mintát átültették oda. Az elkövetkező időszakokban elfoglaltuk a kikötő városokat, hogy bisztosítsuk a tengeri forgalmat. Mivel állandóan fenyegettek minket a muszlimok ezért lovagrendeket alapítottak melyek tagjai a szerzetes élet mellett katonai kiképzést is kaptak.
  • 1118

    Lovagrendek színrelépése

    Az fent említett okok miatt megalakult az első templomos lovagrend. 9 keresztes lovag elhatározta, hogy életüket a zarándoko védelmének szentelik a folyamatos muszlim támadások miatt. Krisztus szegény lovagjainak nevezték magukat, ezzel is utaltak a szegénységükre. II. Balduin Jeruzsálemi király pártfogásba vette őket aki az egykori salamon templom helyén telepítette le őket. Az egykori templom miatt keresztelték őket templomos lovagoknak. Keresztény és harcos lovagi eszélyük volt.
  • 1118

    A templomos lovagok kiváltságai

    A templomosok rengeteg kiváltságot is kaptak. A legfontosabbak II. Ince álltal kiadott bullában fogalmazódott meg. Csak a pápa parancsolhatott nekik, minden adó alól mentesültek, templomokat építhettek, szinte mindenhol Európában jelen voltak, "állam az államban" működtek
  • 1119

    Az I. keresztes hadjárat kudarcai

    Első Balduin hódításai révén seregével a Nílusig elhatolt. Betegségben elhúnyt és utódja II. Balduin került a trónra amikor is megmutatkoztak a muszlim összefogás jelei. 1119-ben Antiókhia fejedelme színte az egész seregével elpusztult és emiatt az ellenségnek óriási önbizalma lett
  • 1128

    Későbbi évek

    Miután egyre nagyobb befolyást szereztek a muszlimok 1128-ban elfoglalták Aleppót, megkezdték a terjezkedést emiatt a keresztények nagyon elbizonytalanodtak és elvesztettek fontos stratégiai pontokat. II. János Bizánci császár és Jeruzsálem királyának halála után Imád ad-Dín sikerre vitte támadását Edessza ellen (1144) majd 46-ban meggyilkolták és fia Nur ad-Dín még nehezebb ellenfélnek számított a keresztény világra. Ezt követi majd a II. hadjárat.