-
Period: to
Behaviorizmus
A behaviorizmus a tanulást a megfigyelhető viselkedés változásain keresztül magyarázza, és hangsúlyozza a környezeti ingerek, valamint a jutalmazás és büntetés szerepét. Ez az irányzat nem foglalkozik a belső mentális folyamatokkal, hanem csak a külsőleg mérhető viselkedésformákra összpontosít. -
Pavlov és a feltételes reflex
Ivan Pavlov felfedezi a klasszikus kondicionálást
Pavlov kutyás kísérletei során rájött, hogy a semleges ingerek is kiválthatnak automatikus reakciókat, ha egy fontos ingerrel párosítják őket. Ez a klasszikus kondicionálás, amely az egyik legkorábbi viselkedési elmélet alapja lett. -
A behaviorizmus születése
John B. Watson megalapozza a behaviorizmust
Watson publikálja híres cikkét, amely a pszichológiát teljesen új irányba tereli, a viselkedés megfigyelhető elemeire koncentrálva. Ez a nézőpont az emberi és állati viselkedés tanulmányozásában egyaránt mérföldkőnek számított. -
Operáns kondicionálás kezdete
B. F. Skinner kidolgozza az operáns kondicionálást, mely szerint a viselkedést a következmények formálják: a jutalmak növelik, a büntetések csökkentik az adott viselkedés esélyét. Ez az elmélet jelentős hatással volt a viselkedésterápiára és az oktatásra. -
Period: to
Kognitív tanuláselmélet
A kognitív tanuláselmélet a mentális folyamatokat helyezi előtérbe, különösen a memória, a gondolkodás és a problémamegoldás szerepét a tanulásban. Ez az irányzat a belső mentális struktúrákra összpontosít, és arra, hogyan dolgozzuk fel, tároljuk és használjuk az információt. -
A kognitív forradalom kezdete
George Miller és a varázslatos hetes szám
Miller kutatásai alapján kiderült, hogy az emberek egyszerre csak körülbelül 7 információt tudnak megjegyezni rövid távon. Ez a felfedezés alapozta meg a kognitív pszichológia felemelkedését, amely a mentális folyamatok szerepét hangsúlyozza. -
Skinner: Verbális viselkedés
Skinner "Verbal Behavior" című könyve a nyelvhasználatot is behaviorista alapokon magyarázza, arra koncentrálva, hogy a verbális viselkedés hogyan formálódik a környezeti ingerek és következmények alapján. Ez új megvilágításba helyezte a nyelvtanulás folyamatát, különösen a gyerekek fejlődésében. -
Felfedező tanulás elmélete
Jerome Bruner új tanulási megközelítést javasol
Bruner szerint a tanulók aktív szereplők, akik saját maguk fedezik fel és építik fel a tudásukat, nem csupán passzív befogadók. Ez az elmélet forradalmasította a tanítási módszereket, különösen a problémamegoldás és a kreativitás fejlesztésében. -
Piaget és a kognitív fejlődés
Jean Piaget elmélete forradalmasítja a gyermeki gondolkodás kutatását
Piaget szerint a gyerekek gondolkodási képességei szakaszosan fejlődnek, ahogy egyre bonyolultabb fogalmakat sajátítanak el. Elmélete nagy hatással volt az oktatásra, különösen a korosztály-specifikus tantervek kialakításában. -
A konstruktivizmus gyökerei
Piaget gondolatai megalapozzák a konstruktivista gondolkodást
A konstruktivizmus szerint a tudás aktív építés eredménye, ahol a tanulók nem passzív befogadók, hanem saját maguk konstruálják a megértést a tapasztalataik alapján. Ez az elmélet nagy hatással volt az oktatási módszerek reformjára. -
Period: to
Konstruktivizmus
A konstruktivizmus szerint a tanulók aktívan építik fel saját tudásukat, és a tanulás az egyén tapasztalatai és korábbi ismeretei alapján történik. Az irányzat hangsúlyozza, hogy a tudás nem egyszerűen átadható, hanem a tanuló interakcióin keresztül alakul ki. -
Vygotsky és a ZPD
A közeli fejlettségi zóna fogalma új távlatokat nyit a tanulásban
Vygotsky szerint a tanulás hatékonyabb, ha a tanuló a saját jelenlegi képességei és a fejlettebb tudás közötti "zónában" dolgozik, támogatással. Ez a fogalom erőteljesen befolyásolta a tanításban alkalmazott differenciálást és a mentorálást. -
Seymour Papert: A számítógépes oktatás úttörője
Papert a számítástechnikát a tanulás szolgálatába állítja
Seymour Papert "Mindstorms" című könyvében bemutatja, hogyan lehet a számítógépet az aktív, felfedező tanulás eszközeként alkalmazni. Ez a könyv nagy hatást gyakorolt a digitális technológiák oktatásban való elterjedésére. -
Period: to
Konnektivizmus
A konnektivizmus a digitális korszak tanuláselmélete, amely szerint a tudás a hálózatokon keresztül jön létre, és a kapcsolatok és technológiák révén terjed. A konnektivista tanulásban a tanulók hálózatokban tanulnak, ahol a kapcsolatok és az információ áramlása fontosabb, mint az egyéni tudás. -
Az első MOOC kurzus
Siemens és Downes elindítja az első tömeges nyílt online kurzust
A konnektivizmus gyakorlati alkalmazása megjelenik az első MOOC (Massive Open Online Course) formájában, amely forradalmasítja a hozzáférést a tanulási lehetőségekhez világszerte. A MOOC-kal a tanulás demokratizálódott, lehetővé téve milliók számára, hogy részt vegyenek online kurzusokban. -
A MOOC forradalom és a tanulási platformok térnyerése
A Coursera, Udacity és edX platformok felemelkedése
A MOOC platformok, mint a Coursera, Udacity és edX, világszerte több millió tanuló számára tettek hozzáférhetővé egyetemi szintű kurzusokat. Ezek a platformok újraértelmezték a hagyományos oktatási modelleket, megteremtve a globális tanulási közösségeket. -
A COVID-19 járvány és az online tanulás robbanásszerű növekedése
A digitális oktatás globális felívelése a járvány alatt
A COVID-19 járvány idején az oktatási intézmények világszerte az online tanulásra kényszerültek, ami jelentős lökést adott a konnektivizmus elméletének alkalmazásában. A távoktatás globális jelenséggé vált, és a digitális tanulási eszközök egyre inkább meghatározták az oktatási rendszereket.