-
Születés
1930-ban született Holland Kelet-Indiában, a mai Indonézia területén. Az apja holland kormányzati alkalmazott volt. -
Period: to
Háború
A második világháborúban a családjával együtt három évre internálták. Apjáról évekig semmit nem tudtak. Egy japán hadifogolytáborban kezdett el történeteket írni. Ezek sokszor olyan foglyokról szóltak, akik meg tudtak szökni a börtönből. -
A háború után
A második világháború befejezte után újra együtt lett apjával, és családja Hollandiába költözött, ahol először 1949-ben Dordrechtbe, majd Hágába költöztek. -
Diploma
A hágai Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányai után tanári diplomát szerzett a Royal Academy of Artban. Rajztanár lett egy rijswijki középiskolában. Különböző történeteket mesélt a diákjainak, hogy segítsen nekik a koncentrációban. Sokáig tanított iskolákban. -
Első könyv
1961-ben jelent meg első könyve, a Verhalen van de tweelingbroers [Az ikertestvérek történetei] -
Második könyv
A Levél a királynak (De short voor de Koning) című második regényét 1962-ban adtak ki, ugyanazon évben a legjobb holland gyerekkönyvnek választották meg. -
Legjobb gyerekkönyv díj
1963-ban Dragt elnyerte a legjobb gyermekkönyv díját a Levél a királynak című könyvért. A következő években Dragt számos díjat kapott munkájáért. -
Állami Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díj
Egész életművéért 1976-ban megkapta az Állami Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díjat. -
Lovaggá ütés
2001-ben a Holland Oroszlánrend [Orde van Nederlandse Leeuw] lovagjává avatták. Ez a legrégebbi és legmagasabb rangú lovagrend Hollandiában. -
Victorine Hefting-díj
2005-ben a Victorine Hefting-díjat kapott. -
Utolsó művek
Dragt még életének utolsó éveiben is folytatta az írást. Legújabb könyve, a Wie achter deze deur verdwaalt [Aki emögött az ajtó mögött eltéved] 2021-ben jelent meg. Ezt egy másik íróval, Rindert Kromhouttal együtt készítette. -
Halála
Dragt 2024-ben halt meg szülővárosában, Hágában. A Leopold kiadó azt mondja, hogy mélyen elszomorítja és mélyen megérintette őket halála. „Halálával a holland gyermekirodalom elvesztette egyik legfantáziadúsabb hangját.”