-
Első világháború vége
-
Nemzetközi politikai viszonyok intézményesítése
Létrejöttek az első egyetemi tanszékek, intézmények, kutató intézetek és megjelentek az első vizsgálatok
Alapkérdés-Hogyan lehet elkerülni a háborút? -
Liberalizmus
Együttűködés, az egyén szabadságának védelmét teszi a politika központi problémájává. A liberálisok általában úgy vélik, hogy a kormányzás szükséges az egyének védelme érdekében, de elismerik azt is, hogy maga a kormány is veszélyt jelenthet a szabadságra. -
Period: to
1. ontológiai (lételméleti) vita
Liberalizmus vs. Realizmus -
Második születés, újraszervezés
Alapkérdés-Mi robbantja ki a háborút?
Hans Jurgen Morgenthau "Konfliktusok az államok között" -
Realizmus
Konfrontáció, a nemzetállami érdek van középpontban, a liberalizmussal egyidőben van jelen, de a kérdések 2 különböző oldalát vizsgálják -
BehaviorIzmus
A társadalom világát, sokkal tudományosabban kell vizsgálni.
A természettudomány ezközeivel (adatgyűjtés, objektív tények megfigyelése, természettudomány modellek alkalmazása...) -
Tradicionalizmus
Tradicionális modellek használata, a társadalomtudomány különbözik a természettudománytól, és nem lehet azonos modszereket használni a kutatásukban. Maradnak a történelmi, filozófiai módszerek, hermeneutika. -
Period: to
2. Episztemológiai (ismeretelméleti) vita
Behaviorizmus vs. Tradicinalizmus -
Period: to
3. Ontológiai (lételméleti) vita - Interparadigma vita
Neoliberalizmus vs. Neoliberlizmus vs. Neomarxizmus
A realizmus és a liberalizmus magáévá tette a behaviorista módszereket és újászületett a az adott irányzat - neo irányzatként. Neomarxizmus-egyenlőtlenség -
Period: to
4. Episztemológiai (ismeretelméleti) vita
1990-es évek után,a 3. vita szerplői egy oldalra állnak vs. konstruktivizmus -
Konstruktivizmus
Megkérdőjelezi azt, hogy a társadalmat lehet-e természettudomány módszerekkel vizsgáni. Fő állása: A társadalmi világot társadalmi tények alkotják, nem objekív tények. Társadalmi közmegeeggyezésen alapulnak. -
Racionalizmus (neoliberalizmus, neorealizmus és neomarxsizmus)
A politikai düntés alapja mindig költség-haszon elemzés. Feltételezi, hogy a szereplők racionálisak és az érdekekik mentén döntenek.
