Ir

Nemzetközi politikai viszonyok tudományterület története

By FZS
  • Period: to

    A "nemzetközi" szó megalkotása

    Jeremy Bentham angol filozófus a nemzetállamok közötti kapcsolat leírására alkotta meg ezt a kifejezést (inter-national)
  • Period: to

    Edward Halett Carr

    Angol történész és diplomata, ismert művei a What is History? (1961) és The Twenty Years' Crisis, 1919-1939: An Introduction to the Study of International Relations (1939).
  • Period: to

    Hans J. Morgenthau

    Amerikai jogász és politikatudós, a nemzetközi politikai viszonyok klasszikus realizmus irányának egyik megalkotója.
  • A nemzetközi politikai viszonyok tudományterület intézményesülése

    A nemzetközi politikai viszonyok tudományterület intézményesülése
    Ugyan a NPV vizsgálata az emberiséggel egyidős, intézményesülése, vagyis az első egyetemi tanszékek és kutatóintézetek létrejötte az 1900-as évekre tehető: az első tannszéket 1919-ben Wales-ben a Pryfsgol Aberystwyth Egyetemen alapította David Davies (Woodrow Wilson Chair of International Politics).
  • Period: to

    Nemzetközi szervezetek elterjedése

    A multilaterális diplomácia születése után az IGO-k fontos szereplői lettek a nemzetközi politikai viszonyoknak.
  • Period: to

    Kenneth N. Waltz

    Amerikai politikatudós, a nemzetközi politikai viszonyok neorealizmus irányának egyik megalkotója.
  • Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations

    Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations
    Morgenthau felszólítja ebben a művében a tudományos szférát, hogy cseréljék ki a nemzetközi viszonyokat kutató alapkérdést: ne a háború elkerülése, hanem a háború kitörésének okai legyenek a kutatás központjában. 1948-ban újjászerveződik a tudományterület: ezt a szokatlanul nagy váltást nevezzük második születésnek, újraalapításnak.
  • Első nagy vita: realizmus VS liberalizmus

    A vita az NPV viszgálati tárgya körül robbant ki: a háború elkerülésére fókuszáljanak, vagy a háború okaira? Egyszerre volt jelen a két irányzat, de más nézőpontból vizsgálták az eseményeket: a realizmus referenciaközpontja a konfrontáció volt, míg a liberalizmusé az együttműködés.
  • Period: to

    A második nagy vita: tradicionalizmus VS behaviorizmus

    A második vita tárgya a nemzetközi politikai világ vizsgálati módszereinek megkérdőjelezése volt. A tradicionalizmus a hagyományos interpretatív módszereket használta volna, míg a behaviorizmus, amely az 1950-es évek újító irányzata volt, a természettudományos eszközök bevezetését támogatta. A vita győztese a behaviorizmus volt.
  • Period: to

    A társadalmi szereplők tevékenységének megerősödése

    Az 1970-es évektől a társadalmi szereplők egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a nemzetközi politikai viszonyokban. Két nagy irányzatuk a gazdasági szereplők valamint a nonprofit/nem kormányzati szervek voltak.
  • Period: to

    A "világpolitika" kifejezés használatának elterjedése

    A világpolitika, vagy globális politika kifejezés az 1970-es évektől vált a szakirodalom részévé, mivel pontosabban írja le a nemzetközi kapcsolatokat a többszereplős nemzetközi politikában.
  • Period: to

    A harmadik nagy vita: neoliberalizmus VS neorealizmus VS neomarxizmus

    Az 1970-es és 80-as években az újjászületett neo-irányzatokat (melyekre a behaviorizmus hatott) megkritizálta egy harmadik szereplő, a neomarxizmus. Az interparadigma vitában az 1970-es években létrejött neomarxizmus referanciapontként a nemzetközi egyenlőtlenségeket teszi, az együttműködés vagy konfrontáció helyett.
  • John Burton: World Society

    John Burton: World Society
    John Burton ausztrál akadémikus ebben a könyvében hozta létre a pókhálómodellt: a modell segít megérteni a nemzetközi politikai szereplők közötti viszonyokat
  • Immanuel Wallerstein: The Modern World-System

    Immanuel Wallerstein: The Modern World-System
    Az amerikai társadalomtudós könyve a neomarxizmus iskolájához tartozik: a szerző a nemzetközi politika világát a világgazdaság struktúrájába ágyazza bele.
  • Kenneth N. Waltz: Theory of International Politics

    Kenneth N. Waltz: Theory of International Politics
    Waltz ebben a művében saját bevallása szerint "kopernikuszi" fordulatot hajtott végre a nemzetközi politika magyarázatában. A neorealizmus egyik alapműve.
  • Robert O. Keohane: After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy

    Robert O. Keohane: After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy
    Robert O. Keohane amerikai akadémikus könyvében vitába szállt a neorealizmussal. A két iskola közötti magyarázatkülönbségek szerinte áthidalhatatlanok (együttműködés-konfrontáció).
  • Period: to

    Új NPV irányzat kibontakozása

    A mai napig bizonytalan irányzat bukkant fel az 1990-es években, mely szerint az egyén is el van ismerve, mint az NPV alanya. Mindez azután bontakozott ki. hogy a nemzetközi jog az egyént a jog alanyává tette.
  • Period: to

    A negyedik nagy vita: racionális irányzatok VS konstruktivizmus

    A vita az 1990-es években bontakozott ki, mikor a neo irányzatok racionális felfogását megkérdőjelezte a konstruktivizmus. A napjainkban már önálló iskolaként megjelenő konstruktivizmus állítja, hogy a társadalmi világot társadalmi tények alkotják, amelyeket nem lehet természettudományos módszerekkel vizsgálni.