-
NPV tudományterületté válása, Aberystwyth
Az első világháború után egyre többen próbáltak rájönni, hogy hogyan is lehetne elkerülni egy újabb háborút. Erre a vizsgálati célra jött létre 1919-ben Walesben David Davies adományaiból a Woodrow Wilson Chair of International Politics, és a tanszék tevékenységei továbbterjedtek az olyan neves egyetemekre, mint a Chicago University, Princeton University, Stanford University is sokan mások. Ez (1919) a tudományterület első születése és intézményesülése. -
Nemzetközi szervezetek
Az első világháború miatt, az 1920-30-as években robbanásszerűen elterjedtek a nemzetközi szervezetek (IGOs), megszületett a multilaterális diplomácia. -
Period: to
1. nagy vita - ontológiai (lételméleti)
Az 1919-től fontossá váló liberalizmus a '30-as veszített hitelességéből és szembekerült a '40-es években feltörekvő realizmussal. Referenciapontjaik eltértek, előbbi az együttműködést, utóbbi a konforntációt preferálta. A vitatéma a vizsgálat tárgya lett, a háború elkerülésétől az egyes szereplőket mozgató motivációkig. Ma a két irányzat együtt van jelen, mivel ugyanazt az eseményt több nézőpontból is vizsgálhatjuk. A liberalizmus kapcsán Carr, a realizmus kapcsán Morgenthau neve a fontos. -
Edward H. Carr
Az 1939-ben kiadott "The Twenty Years' Crisis" 1919-1939 c. könyvében értekezik az első világháború utáni társadalmi változásokról, amit intellektuális traumaként is megjelenik. Ezen kívül kritikai szemlélettel ír a liberalizmusról, ami a 30-as években leveszítette hatalmát a társadalmi gondolkodás felett. Híres idézet könyvéből a "no crises, no discipline" meghatározás. -
NPV második születése
A második világháború és a gazdasági világválság után újjászerveződik a NPV tudományterület: a gáború elkerülésének módja helyett a háború kirobbantó okai lesznek az alapkérdés, és a "mi lenne, ha" gondolkodásmódot a "mi van" váltja fel, tehát az aktuális kérdésekkel kezdenek foglalkozni az elméleti helyett. -
Hans J. Morgenthau
Hans Morgenthau korának realista gondolkodója volt. Politics among Nations: The Struggle for Power and Peace c. könyve kirobantotta azt a vitát, aminek köszönhető a kettősség még a mai NPV kapcsán is, ami az első jelentős vita eredménye. -
Period: to
2. nagy vita - episztemológiai (ismeretelméleti)
Fő kérdésköre, hogy hogyan vizsgálható a háború. Egyik szereplője, a tradicionalizmus, hagyományos társadalomtudományi módszereket használt volna, mint pl. a hermeneutika. Jeles képviselője Hedley Bull. Ezzel szemben, a (többek között) Quincy Wright képviselte behaviorizmus a társadalmat sokkal tudományosabban, akár természettudományi módszerekkel vizsgálta volna adatbázisok, modellek használatával. Eredményként az '50-es években feltörekvő behaviorizmus természettudományos módszerei domináltak. -
Period: to
3. nagy vita - ontológiai (lételméleti)
Interparadigma vita, vagy neo-neo szintézis, mivel a természettudományos módszrek és a pozitivista szemlélet integrálásával létrejött a neoliberalizmus és a neorealizmus. Erre a kettőre jelent meg a '70-es években kritikaként a neomarxizmus, aminek jeles képviselője Immanuel Wallerstein volt. A szintézis felvetését elutasították, mivel a területek különböznek egymástól. -
John Burton
John Burton létrehozza a pókháló modellt, ami a nemzetközi politikai szereplők között létező kapcsolatrendszerrel foglalkozik. Ennek a hálózatnak a részei lesznek a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban az államok, az 1970-es évektől a társadalmi szereplők, majd az 1990-es évektől az egyének. -
Kenneth N. Waltz
Nevéhez köthető a nemzetközi politika szervezőelve (ordering principle), ami a hierarchia helyett az anarchiát nevezi meg a világpolitika legfontosabb tényének. Emiatt a NPV is az anarchia világát vizsgálja, pontosabban a szereplők viselkedését és törvényeit. Kenneth Waltz értekezik tovább az anarchia világán belüli szintek problémájáról, ahol az emberi természeten túl, főként a szereplők és a nemzetközi rendszerek közötti dinamikával foglalkozik. -
Period: to
4. nagy vita - episztemológiai (ismeretelméleti)
A 3. vita szereplői neoracionalizmusokként egy név alá kerülnek, és szerintük a politikai döntés alapja költség-haszon elemzés kell legyen. Ezt kérdőjelezi meg a konstruktivizmus, visszanyúlva a 2. vitához. Ez alapján a társadalmi világot társadalmi lények alkotják, akik nem objektívek. A folyamatok mögé akar látni, ezért lételméleti kérdésekkel is foglalkozik. Mára ez önálló iskolává vált: mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy érthető legyen a nemzetközi politika működése.
