-
1 BCE
Az emberiség születése
A vizsgálatok a területen - persze abszolút kezdetleges módokon - az emberiség születésével egyidősek. -
A "nemzetközi" mint mesterséges szó létrejötte (1700-as évek)
Jeremy Bentham nevéhez kötődően. -
ELSŐ SZÜLETÉS - A terület intézményesülése
Az első egyetemi tanszékek és és kutatóintézetek létrejötte, amelyek ennek a világnak a vizsgálatával foglalkoznak. Woodrow Wilson Chair, máig az egyik legrangosabb. - "Mi lenne ha?" és "Hogyan lehet elkerülni a háborút?" fő kérdések. -
Hans Jurgen Morgenthau - Konfliktus az államok közt
A korszak meghatározó műve. -
MÁSODIK SZÜLETÉS - A tudomány újraszerveződése
A "Hogyan lehet elkerülni a háborút?" kérdés cseréje, "Mi robbantja ki a háborút?" kérdésre. Itt már a jelennel foglalkoznak - "Mi van?" -
I. VITA (40-es, 50-es évek)
Liberalizmus és realizmus irányzatai között. Lételméleti (Ontológiai) vita, amely főleg azzal foglalkozik, hogy mi mozgatja a konfrontációt. -
II. VITA - (60-as, 70-es évek)
A tradicionalizmus és a behaviorizmus irányzatai közt zajlik, amely egy ismeretelméleti (episztemológiai) vita. Lényegi kérdése, hogy "Hogyan szerezhetek tudást?". Itt van "győztes" mégpedig a behaviozmus és ezáltal a természettudományok általi vizsgálat. -
III. VITA - (70-es, 80-as évek)
A behaviorizmus által átformált, neo irányzatokká vált, neoliberalizmus, neorealizmus és a neomarxizmus közt zajlik, ontológiai vita. Tudománytörténeti fordulópont, a neomarxizmus az első "Mainstream irányzatokat" kritizáló irányzat. -
John Burton Pókhálómodellje
John Burton, aki meglátása szerint az államok közötti világ statikusságát egy minden téren, a rendszer minden szereplője közt megrajzolható „pókháló” és annak összetett mozgásai váltják fel. -
Kenneth Waltz
Theory of International Politics (neorealizmus) -
Robert Keohane
After Hegemony (neoliberalizmus) -
IV. VITA (90-es évek)
Az utolsó egy episztemológiai vita volt, amely a racionális irányzatok (neorealizm, neoliberalizm, neomarxizmus) és a konstruktivizmus között zajlott. A társadalmi tények ugyanis objektíven nem mérhető tények a konstruktivizmus szerint. A társadalmi fogalmakat bontja szét - dekonstruálja. A kérdés amit felvet, hogy "Mit érdemes vizsgálni?" -
Alexander Wendt
Social Theory of International Politics
