-
A “nemzetközi” szó születése
Jeremy Bentham először használja a “nemzetközi” szót államközi kapcsolatok kifejezésére. -
Első születés
A nemzetközi politikai viszonyok önálló tudományággá válik. Intézményesülés: első egyetemi tanszék (Wales, Aberstwyth). Politikai liberalizmus -
A szereplőkör bővülése
A nemzetközi szervezetek is a NPV szereplőivé kezdenek válni a ‘20-as, ‘30-as években. -
Morgenthau: Politics Among Nations: The Struggle for Power and Peace
Megjelenik Hans Morgenthau politikatudós könyve, melyben olyan kérdéseket vet fel, amik alapjában megváltoztatják a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálatát. Politikai realizmus -
Második születés
A tudományterület újjászerveződése; új kérdések: mi robbantja ki a háborút? Milyen motivációi vannak a külpolitikai szereplőknek? “Mi lenne, ha...” helyett “mi van...”; politikai realizmus -
1. Ontológiai vita
A liberalizmus (referenciapont: együttműködés) és a realizmus (ref.pont: konfrontáció) vitája -
2. Episztemológiai vita
A tradicionalizmus és a behaviorizmus vitája az 50-es években arról, hogy hogyan, milyen eszközök segítségével szerezhetünk ismereteket. -
A szereplőkör bővülése
A különböző társadalmi szereplők (NGO-k, TNC-k, MNC-k) is a NPV szereplőivé válnak. -
3. Ontológiai vita
Interparadigma vita 1970-80 között; a neoliberalizmus, a neorealizmus és a neomarxizmus vitája -
Pókháló modell
World Society című könyvében John Burton a NPV kapcsolatrendszerét pókhálóhoz hasonlítja. -
Kenneth Waltz: Theory of International Relations
Waltz nagy jelentőségű művében megállapítja, hogy a NPV legfontosabb ténye az anarchia. A szintek problémája -
A szereplőkör bővülése
Az egyén is a NPV szereplőjévé kezd válni. -
4. Episztemológiai vita
A racionális irányzatok (neolib., neorea., neomarx.) és a konstruktivizmus vitája a ‘90-es években.
