-
A tudományterület létrejötte
1919-ben intézményesedett a kérdés, hogy hogyan kell megértenünk a politikai közösségek egymáshoz való viszoyát. -
A tudományterület intézményesülése
David Davies alapította Woodrow Wilson Chair of International Politics tanszéket az Aberystwyth Egyetemen, amely Walesben található. -
Period: to
Az első nagy vita
Az első nagy vita egy ontológiai vita, azaz lételméleti vita, melyben a liberalizmus és a realizmus "áll szemben" egymással. A vita arra vonatkozik, hogy mi legyen a vizsgálat tárgya. -
Period: to
Kenneth N. Waltz élete
Kenneth N. Waltz az nemzetközi politikai viszonyok tudományának az egyik legkiemelkedőbb alakja. Nevéhez fűzödik a szervező elven alapuló felosztás, valamint a szintek problémája. -
A tudomány második születése
Hans J. Morgenthau megjelenteti a ,,Politics Among Nations" című könyvét, melyben felszólítja a tudományos közösséget, hogy az alapkérdés a következő legyen: ,,Mi robbantja ki a háborút?". -
A behaviorizmus megjelenése
Az 1950-60-as években at állítják, hogy a társadalomtudományokat tudományosabban, a természettudományok módszereivel kell vizsgálni. Az irányzat alapkövetit Quincy Wright (1890-1970) fekteti le. -
Period: to
A második nagy vita
A második nagy vita egy ún. episztemológiai (ismeretelméleti) vita, amelyben arról "vitatkoztak", hogy hogyan vizsgálhatom a tudást a nemzetközi politika világáról. A vitában szereplő két fél: tradicionlizmus és a behaviorizmus.
A vitából győztesként az utóbbi került ki. -
A neomarxizmus megjelenése
A két mainstream irányzatot (liberalizmus,realizmus ) elsőként kritizálja meg a marxizmus. A neomarxizmus Immanuel Wallerstein (1930-2019) 1974-ben publikált ,,A modern világgazdasági rendszer kialakulása" című könyve alapozza meg. -
Period: to
A harmadik nagy vita
A harmadik vita egy ontológiai, interparadigma vita, amely a a két mainstream irányzat (neoliberalizmus, neorealizmus) és a neomarxizmus között zajlott. -
Period: to
A negyedik nagy vita
A negyedik nagy vita ismét egy episztemológiai vita, melyben az egyik oldalon a racionalista irányzatok, míg a másikon a konstruktivizmus áll. A racionális irányzatok (realizmusok, liberalizmusok, marxizmusok) egy oldalra kerülnek, mert a politikai döntés alapja mindig a költség-haszon elemzés, a konstruktivizmus pedig szubjektív normaként tekint a racionlitásra. -
A konstruktivizmus megjelenése
Alexander Wendt indítja el a gondolkodást ,,Social Theory of International Politics" című könyvével arról, hogy lehet-e a társadalomtudományokat természettudományi eszközökkel vizsgálni.
