-
Első zsidótörvény
Ebben a törvényben még nem faji, hanem vallási alapon zajlottak a megkülönböztetések - az összes értelmiségi munkában (pl. orvos, ügyvéd, kereskedelem ...) a zsidók arányát mindössze csak 20%-ra csökkentették.
Ezen törvény alól kivételt élveztek az I. világháborús, vagy bármilyen kitüntetéssel rendelkező katonák. -
Teleki Pál belpolitikája
A konzervatív miniszterelnök, Teleki Pál, megkísérelte a lehetetlent: visszaszorítani a szélsőjobbot, fékezni a német befolyás növekedését, valamint közeledni a nyugati nagyhatalmakhoz.
Telekit ebben mind segítette az, hogy a háború estére megnövelték a jogkörét. -
Második Zsidótörvény
A zsidók arányát az értelmiségi kamarákban, valamint a színházi egyetemen tovább csökkentették 6%-ra. Ezenkívül még azt is szabályba foglalták, hogy az ilyen vallású emberek semmilyen állami- és közintézetben nem dolgozhatnak és még színházat/mozit sem vezethetnek - ezek a rendelkezések nem egy zsidó család megélhetését tették tönkre. -
Harmadik Zsidótörvény
A harmadik zsidótörvényben megtiltották a zsidók és más vallású emberek közötti házasságot és a házasságon kívűl nemi kapcsolatot. -
Teleki Pál öngyilkossága
1941 tavaszán Hitler lerohanta Jugoszláviát - akikkel a magyarok örök barátsági szerződést írtak alá. Magyarország nem tudta mit csináljon, hiszen a döntése vagy a németeket, vagy a többi nyugati szövetségest sértette volna. A helyzet körüli problémák miatt Teleki Pál öngyilkosságba menekült. -
Magyarország belép a háborúba
Júniusban Magyarország megszakította a diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval, majd a hónap 26. napján a kassai bombatámadásra hivatkozva hadat üzent a Szovjetuniónak és másnap a honvédség csapatai átlépték a szovjet határt - így lépett be Magyarország a II. világháborúba. -
Vérengzés Újvidéken & “Hideg napok”
Újvidéken, valamint Zsablyán és a környékén csendőri és katonai alakulatok vérengzései alakultak ki - január végéig kb. 5000 polgár vesztette életét. Bár 1943-ban az emiatt indított perben megkíséreltek igazságot tenni, sajnos a szabadon védekező vádlottak mind Németországba szöktek.
Cseres Tibor ezt az eseményt örökítette meg a “Hideg napok” című regényében. -
Az ellenállás fokozódása
Nemzeti és baloldali érzelmű fiatalok tüntettek az aradi vértanúk emléknapján a Batthyány-örökmécsesnél, majd a halottak napján Teleki Pál sírjánál.
Létrehozták a Magyar Történelmi Emlékbizottságot, amely megszervezte a legjelentősebb háborúellenes tüntetést a budapesti Petőfi-szobornál. -
Kállay “hintapolitikája”
Kállay Miklós igyekezett új irányt adni a magyar politikának, de ezt a kísérletet nehezítette a németek hatalma, hiszen a magyarok még mindig a náci németek kezében voltak. -
A német megszállás
Mivel a németek megneszelték a magyarok fegyverszüneti tárgyalásait, Hitler elvesztette a bizalmát Horthyban - így úgy döntött, hogy megszállja Magyarországot.
Az ország katonailag elég gyenge volt, valamint ideje sem volt igazán felkészülni, szóval Horthy az együttműködést választotta az ellenállás helyett. -
Period: to
Sztójay Döme
Miután Horthy hazatért Németországból, kénytelen volt a korábbi berlini követet, Sztójay Dömét, kinevezni miniszterelnöknek.
Az új kormány együttműködött a német hadsereggel, valamint a rettegett Gestapóval - így megkezdődött a az ellenzéki, illetve a németellenes politikai erők felszámolása.
A felsoroltak mellett még a szabadságjogokat is felfüggesztették. -
Gettók
1944 közepén elkezdik a zsidókat gettókba gyűjteni, valamint németországi koncentrációs táborokba szállítani. -
Horthy proklamációja
Október 15-én Horthy felolvasta rádióban proklamációját a fegyverszüneti megállapodásról a Szovjetunióval.
A Gestapo reakciója erre a hírre az volt, hogy foglyul ejtették ifj. Horthy Miklóst, akit túszként Németországba vittek, miközben Budapest stratégiai pontjait német csapatok szállták meg. -
A nyilas rémunalom kezdete
Horthy német nyomásra Szálasit nevezi ki miniszterelnöknek - mindenféle ellenjegyzés nélkül -, valamint egy nap után kénytelen visszavonni a fegyverszüneti megállapodását a Szovjetunióval és lemond a kormányzóságáról.
Innentől számítjuk a nyilas rémuralom kezdetét: leszámoltak az összes ellenzékivel, és elkezdték felállítani a híres budapesti gettókat. -
A demokratikus Magyarország születésnapja
Debrecenben összeült az ideiglenes Nemzetgyűlés, amely Ideiglenes Nemzeti Kormányt választott és ennek az elnöke lett Dálnoki Miklós Béla. -
Szovjet megszállás kezdete
A háború végéhez közeledve a Vörös Hadseregnek sikerült kiverni az ország összes részéről a német csapatokat - ezzel befejeződött Magyarország felszabadítása, és kezdetét vette a hosszú szovjet megszállás.
