-
Period: to
Születése
Jókai 1825 február 18-án született Komáromban, egy nemesi származású családban.
Gyerekkorában megjelentek már versei, ezért tehetséges gyereknek tartották.
10 éves korában németül is megtanult Pozsonyban. -
Period: to
Tanulmányai
1841-1842 (pápai református kollégiumban tanult, itt ismerkedett meg Petőfivel is)
1842-1844 (Kecskeméten jogot tanul)
1846-ban diplomat is szerez jogból -
Period: to
Írói pálya elkezdése
1843-ban írt egy tragédiát (A zsidó fiú)
1846-ban megírta első regényét (Hétköznapok)
Regény sikere miatt döntött az írói pálya mellett -
Period: to
élete 1848 környékén
Tízek Társaságának tagja lett.
1847-ben az Életképek folyóirat szerkesztője lett.
1848. márciusnak fő alakja, ő olvasta fel és fogalmazta meg a 12 pontot.
1849-ig szolgálta a forradalom ügyét, de egy idő után már a béketárgyalásokat támogatta, amikről írt is például az Esti Lapok-ban.
Tavaszi hadjáratok után ismét fellelkesült, de hamarosan menekülnie kellett. Felesége elrejtette és négy hónap múlva sikerült Rózának kapitulációs iratot szereznie, ami által büntetlenül elhagyhatta menedékhelyét. -
Period: to
Szerelmi élete
Nemzeti Színházban a tüntetők lecsillapításakor találkozott a színésznővel, Laborfalvi Rózával, aki majd egy kokárdát tűzött Jókai mellére.
Ez lehetett szerelmének megszületési oka és 1848. augusztus 29-én feleségül vette Laborfalvi Rózát.
Boldogan éltek együtt egészen 1886-ig, amikor Laborfalvi Róza sok szenvedés után meghalt. Ez összetörte Jókait, de hamarosan újraházasodott Nagy Bellával, aki elfordított mindenkit Jókaitól és a közvélemény róla is rossz lett. Ez a házasság nem sikerült jól. -
Period: to
Írói fellendülése a szabadságharc után
Az olvasók reményt és vigasztalást vártak tőle, amit meg is adott, hiszen 1850-ben megjelent az első novelláskötete (Csataképek). Szabadságharc dicsőséges, pozitív történéseit idézik fel a novellák.
Ezt a novelláskötetet is csak álnéven adhatta ki (Sajó). -
Period: to
Élete a politikában
50-es években bekapcsolódott a politikába és 1861-ben az országgyűlésen a határozati párt képviselője volt. Jókai hitt a nemzet fejlődésében/fölemelkedésében.
Ilyenkor írta meg (Az új földesúr) művet, ami ma az egyik legtöbbet vitatott műve.
1863-ban (A Hon) politikai párt napilapját elindította.
4 évvel később 1875-ig parlamentben ellenzéki képviselő lesz.
1871-ben megépítettette Balatonfüredi villáját és anyagi helyzete is elég jó volt.
1875-ben kormánypárti képviselő lesz. -
Period: to
További írásai
Történelmi regényeket is írt, a 17. századi Erdélyről, tatárokról és a törökökről ír. (Erdély aranykora, 1851, Török világ Magyarországon, 1852-53, Janicsárok végnapjai, 1854 )
Legfőbb ihletőjét a reformkor ábrázolásakor találta meg, ilyenkor a nemzet-/érdekegyesítést mutatja be művekben (Egy magyar nábob, 1853-54, Kárpáthy Zoltán, 1854-55). -
Period: to
Legjelentősebb művei
1867 után írta leghíresebb és legfontosabb műveit, például A kőszívű ember fiai-t (1869).
1868-ban személyesen adta át a (Szerelem bolondjai, 1868) című művet Erzsébet királynőnek.
Társadalmi kérdések is megjelennek Jókai műveiben. (Fekete gyémántok, 1870)
További művei: Eppur si mouse!/És mégis mozog a föld! (1872)
Az arany ember (1872)
Rab Ráby (1879)
Ezekben az időkben éli művészi fénypontját. -
Period: to
Utolsó évei
Áttért a kalandos történelmi regények írására. Ilyenek például a (Szeretve mind a vérpadig, 1882, A lőcsei fehér asszony, 1884)
Az utolsó éveiben már hiányzik a kalandosság a műkből és inkább balladaszerű művet írt (Sárga rózsa, 1893)
További művei ebben az időszakban:
(Egy hírhedett kalandor a tizenhatodik századból, 1879, A cigánybáró, 1884, Trenk Frigyes, 1893, A két Trenk, 1893, A kis királyok, 1886, A mi lengyelünk, 1902) -
Period: to
Halála
Jókai fiatalkorában gyakran beteg volt és ahogy öregedett, egyre gyakrabban volt neki tüdővérzése, de nem foglalkozott ezzel. Feltehetőleg ebben halt meg 1904 május 5-én.
Nem akart meghalni, családjának is ezt mondta: "És most aludni fogok" és ezután örök álomba mélyedt.