-
Tudománnyá válása
1919 óta tekintjük tudományterületnek, mely két sajátossággal bír.
I. a vizsgálat tárgya
II. a vizsgálat módszere (kettős születés; vitákon keresztül fejlődik) -
Intézményesülés
1919-ben intézményesült Aberystwythben, a Woodrow Wilson Chair of International Politics tanszéken. -
Period: to
Hogyan lehet elkerülni a háborút?
Ez volt a tudományterület alapkérdése Woodrow Wilson nyomán. A referenciapont pedig az együttműködésen alapult. -
Period: to
Első nagy ontológiai vita
Ekkor zajlott az első nagy vita a liberalizmus és a realizmus közt. A realizmus az együttműködést a konfrontáción keresztül közelíti meg, középpontjában az államok érdekei állnak. A liberalizmus pedig az együttműködésre helyezi a hangsúlyt. -
Period: to
Nemzetközi Szervezetek
A második világháborút követően a nemzetközi szervezetek kezdtek megjelenni, mint a nemzetközi politikai viszonyok új szereplői. -
London School of Economics
Londonban is intézményesül, létrejött egy tanszék. -
Oxfordi egyetemi tanszék
-
A második születés
A második születés alatt egy tudománytörténeti váltás értünk. A tudomány új alapkérdése: Mi robbantja ki a háborút? Milyen motivációi vannak a különböző politikai szereplőknek? -
Hans Morgenthau: Politics among Nations
Hans Morhenthau műve robbantotta ki az első ontológiai vitát a liberalizmus és a realizmus közt 1948-ban. -
Period: to
Mi robbantja ki a háborút?
Az államok közti konfliktusokat kell nézni H. J. Morgenthau szerint, mi az oka egy háború kirobbanásának. -
Period: to
Második nagy vita
A második vita ismeretelméleti (episztemológiai) vita volt. A két szereplője a tradicionalizmus és a behaviorizmus volt. A behaviorizmus szerint a társadalmat tudományosabban lehet kutatni nem társadalomtudományi, hanem természettudományos eszközökkel.
A tradicionalizmus ezzel szemben kijelenti, hogy a társadalomtudománynak és a természettudománynak is megvannak a sajátosságai, így különböznek egymástól. -
Quincy Wright
Quincy Wright a behaviorizmus képviselője 1960-as a Chicago-i Egyetemen a háborúkat a statisztika módszereivel tanulmányozta -
Társadalmi szereplők
Az 1970-es években jelentek meg a társadalmi szereplők a nemzetközi politikai életben, pl.: NGO-k -
Period: to
Interparadigma vita
A harmadik nagy vita ontológiai (lételméleti) vita volt a neomarxizmus és a neoirányzatok között (neoliberalizmus, neorealiizmus). A neomarxizmus megkérdőjelezi az együttműködést és a konfrontációt, helyette az egyenlőséget helyezi előtérbe. -
Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása
A nemzetközi politika világát a világgazdaság struktúrájába ágyazottan, a világméretű egyenlőtlenségeket középpontba állítva tárgyalja. -
Kenneth N. Waltz
1979-ben Kennet N. Waltz kopernikuszi forradalmat hajt végre a nemzetközi politika magyarázatában. Theory of International Politics könyvében. -
Egyén megjelenése
1990-es évektől pedig az egyén is a nemzetközi jog alanyává válhat -
Period: to
Negyedik vita
A negyedik vita episztemológiai vita volt a racionális irányzatok, valamint a konstruktivizmus közt. A racionális irányzatok költség-haszon elemzéssel foglalkoznak, ezt kérdőjelezi meg a konstruktivizmus, mely szerint a társadalmi világot nem objektív tények alkotják.
